A Drégelypalánki Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1941. július

Az egyházak képviseletében: vitéz dr. Korbáss Ferenc a balassagyarmati, Szabó Hornos János a diósjenöi, Fehér Ferenc a dömösi, Koncz Lajos az ipolypásztói, dr. Deil Jenő a losonci, Zsolnai Imre a nagymarosi, Vargha Antal a -nógrádverőcei, Egylld József a perőcsényi, Pintér D. János a pilismaróti, dr. Vargha Kálmán a salgótarjáni (ebben a minőségben is) és Viski Márton a szokolyai egyház képviseletében. Mint vendégek és érdeklődők: Kovács Gyula és Törzsök Jenő papnövendékek, dr. Makay Sándorné és Gegus Dánielné, Székely Árpád s a nógrádverőcei egyház néhány tagja. 1. Az egyházmegyei gyűlést a nógrádverőcei templomban a szokásos Úrvacsoraosztás vezette be, amelyet most már valóban Nagy István emlékére alapított kegyszerekkel Szüts István salgótarjáni lelkipásztor osztott ki Lévay Pál salgótarjáni s. lelkész segítségével. Az Úrvacsoraosztás után dr. Fodor Vilmos egyházmegyei gondnok előmondásával a jelenvoltak a magyar Hiszekegyet imádkozták el, majd az egyházmegyei gondnok a közgyűlést a következő beszéddel megnyitotta: Nagvtiszíeleíű és Tekintetes Sgyházmegvei Közgyűlés ! Évek sora óta ezzel a nemzeti imánkkal nyitottuk meg egyházmegyei közgyűléseinket, telve reménnyel és bizakodással, de sohasem éreztük át az is<eni és történelmi igazságnak azt a megnyugtató erejét, amely most tölti be lelkünket egész teljességében, amikor már negyedízben volt kegyelmes hozzánk az Úr és a Felvidék, Kárpátalja, Erdély egy része után ebben az esztendőben visszaadta nekünk a Délvidék egy tekintélyes és értékes részét. Meleg szeretettel öleljük szívünkre visszatért véreinket és kérjük a jó Istent, feledtesse el velük mielőbb a több, mint két évtizedes szenvedést és megpróbáltatást. Azonban nemcsak örömünk és boldogságunk nagy, hanem nagy a mi büszkeségünk is, mert hála a Mindenható jóságának és szeretetének, vezetőink bölcsességének és gondoskodásának, nemzetünk élniakarásának, a magyar hadsereg, a mi fiaink, a m. kir. honvéderő is elindult és felvette a dicsőséges küzdelmet az ezeréves magyar igazságért és győzedelmesen halad előre Nagymagyarország szolgálatában és a keresztyén kultura védelmében. 4