A Drégelypalánki Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1934. július

bet^íu.. hogy a jövő eseményei elé nyugodtan nézhetnénk s tusoktól jót Tárhatnánk:» S rajon mi az oka ennakf Sem mintha híveinkben ae 5sók hitéhe£ v&lő buzgóság lángja lohadt volna, mert hiszen aki népfiaket jól ismeri, jól tudja, hogy ez a nép szívesen ugyan semmiféle adót nem fizet

9 de egyházával szembea mindég tiszteletreméltó kivételt tesz, - hanem oka az aggasztó helyzetnek as, hogy népünk megélhetési viszonyai megnehezültek, teherbíró képessége kimerült. Mindezek aggodelcamai töltik el lelkünket és ugy érzem, hogy ez a nehéz helyzet mintegy jeladás a magunkbaszállásra, a komoly munkára. Eémképskot nem igen szokta® látni, de aggódva gondolok arra s régi politikára, hogy Magyarországnak katolikussá kell lenni. Ай itt is, ott is feltűnő jelenségek &gt mutatják, hogy valóságos vallásháborúban élünké B® bisunk az evangslim erejében s a jő Isten segitségábea hogy az igazság győzni fog* Szeáoru jelenségeket látunk, - ha, Istennek hála, a m£ lekegtetőinkben nm is, -"de igenis főként az alföldi nagy gyülekezetekbe n as iskolák körül. Mm tudják fizetni tanítóikat, nagy adóssággal küzdenek s bár állaa igyekszik hozni segítséget, de a jövő vzmorv képet fast elénk. Hagy Bunkire, kitartásra, áldozatkészségre van szükség, hogy egyházainkat fantart,hassuk, autemmiakat megőrizhessük a legnehezebb küzdelmek között is. * Ha Isten velünk, ki lohet ellenünk? Nagytiszteleti és ТШтЫШ Sgyhánegysl ко.жрИШ î A halál angyala elszáll toit,közülit @gy jő baritot, M munkást. Meghalt Lánczy Kálmáa ffgrháaBegy№ кзйеж éwteb volt t&náesbirája, Budapesten, 1933. évi augusztus hő 14. _m.pján

e ^oassae U nehéz betegsége miatt néhány év óta nem láthattuk őt Mrtsihon, de- lélekben mindég velünk volt. Oszlopa volt a ез&Шмк, tlrsftfeïeraak, o^hásaek, - egy igaz, hü sáfárt siratunk Ъеаш. Lepren áldopt emlékezető közöttünk. Hűsége, hite, példaképen lebegjen elöttisak és emlékét nees&k