A Drégelypalánki Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1930. július

62 „ tünö mellőzése volna kimutatható, te^eae'k erről jelentést szel в gál&ti UÍ0& m egyetemes konventnek? & 230, pontban hozzájárul abhor, hogy as iskolai be irat ási dijak felerészben vezérkőnyvek beszerzésére, íelerésfbom pedig Ш IfjuHgi ^őnyvtár grayapitásá ra forditt&asantíe; & 233« ponttal utasítja az 1 s

Icolafe

mat

ш? té egy házakét, illetve az iskolaszékek ©Luikeit а м állami tanazeaélj set ores о nyugdíjintézete céljait szolgáié bejebmtések pontos és szabatos kitöltésére. Fenti jegpőkő'áyvi pontokat iskolafenntartó egyházak és hitoktatók fi gyeimébe ajánltatik« # * 4.2

0 dr. Makay Sándor elfedő ismerteti шж egyházi adózásra vonatkozó zsinati törvényjavaslatot a következőkben: Nagytißzteletü Egyházmegyei Közgyűlés I Az egyházi adózásról szóló törvénytervezetet as országos zsinat leküldte véleményadás o&tjüxSl az egyházkerület utján az egyházmegy

ékhes« Esen t Örvénytervezet

et 1щш tisztelettől is * mertetni as alanti akben és javaslaté® előterjeszteni. I ssln&ti törvényjavaslat újnak nem mondható, mert né » / , hány módosítástól eltekintve átvette az 1904. évi zsinat III. t

0 é cikkében foglaltakat

a * e * e ügy az 1904, évi Ш. t

e c

0, mint & mostani törvény ja vaslat I. §-a kétféle adót különböztet meg, ugysaiat rendes és rendkívüli adót. Â rendes egyházi adó alatt a helybeli egyház ég iskola rendes évi szükségleteit, a közalapi járulékot, a felsőbb egyházi hatóságok költségeit fedező állandóan kivetett adót érti, Big a rendkívüli adó a költségvetés áll&nád kereetéin kivül # es

б helyi szükségletek fedezésére szolgál. * < ! A 2, varit is meghagyja azt, hogy az adók kivetése / в/ a