A Barsi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1942. július

A statisztika rideg számoszlopából megdöbbentő erővel bontakozik ki a garamvölgyi magyarság sötét tragédiája. 243 születéssel szemben a 329 halálozás nem a lassú sorvadásnak, hanem a szabadesés törvénye szerint meggyorsult elmúlásnak jele: sok lelki és testi kiválósággal megáldott népünk halálra ítélte önmagát. Fájdalmas kérdések gyötrik a holnapért aggódó lelkiismeretet. Mi lesz gyülekezeteinkkel, templomainkkal, iskoláinkkal, sőt mi lesz magyarságunkkal, ha a megnövekedett, vagy éppen integer Magyarországon a szapora, expanzív erejű nemzetiségekkel szemben a színtiszta magyarság évről-évre fogy ? Racionális számvetés mérlegén sorsunk kétségtelen. Jó azonban tudnunk, hogy a mi gondolataink nem az Isten gondolatai. A mostani világégésben porrá hamvadó materiális civilizáció helyébe uj lelki reneszánsznak keir"kőVérké2TSle, ha "fiéfn így volna, a mostani háború a világtörténelem legnagyobb tévedése volna. „Szemmel való látás" szerint a materiális világszemlélet szövevényeibe sülyedt nép sorsa megpecsételtetett, — „hit által való járás" — szeri

nt pedig jövőnk Isten kezében van, Ö pedig nem a halált, hanem "az éFetet, fejlődést, történelmi hivatást szánta magyar református népének. „A régiek elmultak, imé ujjá lett minden." (II. Kor. 5: 17.) Végül kötelességszerűen jelentem, hogy az 1939. évi E. T. II. tc. 5. §. értelmében f. évi december 31-el az egyházmegye minden tisztviselőjének megbízatása lejár. Az egyházmegye gyülekezeteitől vett kitüntető megbízatásunk az idegen uralom alatt kemény kisebbségi sorsban kezdődött, majd az egész barsi református családdal együtt örvendeztünk a boldog hazatérés csodájában s ma egy világégés szörnyű tébolyában, bizó hittel várjuk a háború győzelmes befejezését, és az evangéliumi erő által megujult boldog magyar jövőt. A változó viszonyok között is szolgálatunkban mindenkor református egyházunk és drága magyar református népünk iránti féltő szeretet és felelőségérzet vezet. Tiszttársaim nevében is hálás szívvel köszönöm ugy 27