A Barsi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1942. július

ben való állásfoglalás tekintetében manapság úgyszólván kizárólag anyagi szempontok határozzák meg. Az egyik presbitérium azért hangsúlyozza is, hogy „az Ur Jézus Krisztus anyaszentegyháza gyülekezeteinek szociális és gazdasági program elkészítése elsődleges feladatai közé nem tartozik." Ez a vélekedés nem akar önáltató elzárkózás szépítgetése lenni, mert hangsulyoztatik az a vélemény is, hogy „a szociális kérdés sokkal inkább erkölcsi, mint anyagi kérdés." Ha pedig erkölcsi kérdésről van szó, akkor nyilvánvaló, hogy az egyháznak a megoldást keresők között az első sorban van a helye. Országos intézkedések kívánatosak* mert némely presbitérium ugy érzi, hogy „számot vetve a maga erejével, anyagi képességeivel, az indítványba foglaltak egy jelentékeny részét megvalósitbatlannak tartja." Más presbitériumok a háborús időkre való tekintettel óvatosságra és mérsékletre intenek. A barsi református egyházmegye közgyűlése ugy véli, hogy szükséges egyházunk szociális és gazgasági szolgálatának az arra hivatott szervek által való mielőbbi megszervezése. E célra elfogadja az Egerházy Lajos által készített tervezetet és ezt a következőkkel kívánja kiegészíteni: Allittassék fel az országos jellegű református családvédelmi és önállósitási alap, amelynek jövedelmét magánosok és egyházak adományai, ajándékok, netáni örökségek, ezenkívül a kiházasitottak, illetve önállósághoz segítettek által fizetett kamatok és törlesztések képeznék. Ez az alap gondoskodnék szülési segélyek és vándor gyermekkelengye juttatásáról. Adott helyzetben hivassék fel minden egyházközség napközi otthon jelleggel biró ovoda szervezésére. Utasíttassanak az ifjúsági munkák vezetői, hogy különböző társadalmi osztályból származó és 77