A Barsi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1940. július

be, mert túlságosan kevés volt a gyermek, az élve­zet felülkerekedett az áldozatkészség szellemén. Gondolkozzunk el ezek felett a szavak felett! Emberileg el kell követnünk mindent nem­zetünk pusztulásának megakadályozására. Éppen ezért közgyűlésünk egyrészt sürgeti a törvényhozást ezen súlyos kérdés rendezése ügyében, másrészt szükségesnek tartja, hogy az evangélium erőit átömlesszük magyar népünk szivébe. Bármilyen súlyosnak lássék is a mi sorsunk a jelen pillanatban, mi hiszünk, mi bízunk a ma­gyar jövendőben ! A mi hitünk szerint a jó Isten kegyelme minket nem pusztulásra szánt, — mert a magyar nép nem egy kiégett, magát kiélt nemzet, amelynek már nincs hivatása, — hanem életre, nagy, szent feladatok elvégzésére, hogy a kárpátok medencéjében legyünk Krisztus evangéliumának apostolai ! Köszönetet mond közgyűlés az elmúlt évben kifejtett hűséges munkáért az egyházmegyei elnök­ségnek, az egyházmegyei tisztikarnak, a lelkészi és tanítói testületnek, az egyházak gondnokainak és presbitereinek, ezek közül külön kiemelve Duba Jónás kissárói és Szűcs András nagysárói gondno­kokat, akik közül az első 20 éven, a második 12 . éven át viselték gondnoki tisztüket hűséggel és lel­kiismeretességgel Közgyűlés a jó Isten kegyelmébe kéri édes magyar hazánkat, hazai és külföldi testvéreinket, gyülekezeteinket, iskoláinkat és minden intézmé­nyünket. Istentől nyert elhivatásunk, szent küldetésünk tudatában, harcoljuk, küzdjük ki egyházunk, nem­zetünk, drága magyar hazánk számára a szebb jö­vőt, a megújhodott magyar jövendőt. 8. Elnöklő esperes felhívja a közgyűlést, hogy válasz­szon egyházkerületi képviselőket (1940. egyházker. jkv. 19. d.) éspedig két egyházi rendes, két világi rendes, két egy­házi pót, és két világi pótképviselőt. 18

Next

/
Oldalképek
Tartalom