A Barsi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1938. július

• II. Kovács Károly borii lelkész felsorolja azokat a nagy feladatokat, amelyek a leendő püspök által megoldásra várnak. Rámutat arra a nagy munkára és felelősségre, ami az egyházkerületen előttünk áll. Megállapítja, hogy a komoly munkára alkalmas egyént kell jelölni s ezen az alapon Czeglédy Pált a barsi egyházmegye esperesét ajánlja. Pap József kissárói lelkész hasonló értelemben szólal fel. Dr Nagy Béla egyházmegyei gondnok felszólalásában elismeri ugyan Sörös Béla érdemeit, de kifogásolja egyes, komoly mulasztásait. Lelkiismeretes, kötelességteljesítő férfi kell — úgymond — a püspöki székbe s ezért Czeglédy Pált ajánlja. A vélemények megoszolván, Szabó S. Zsigmond elnök az értekezlet felfüggesztését s titkos szavazás elrendelését jelenti be. Értekezlet a bejelentést tudomásul veszi s a szavazás tartamára elnök az ülést felfüggeszti. A szavazások megtörténte után az értekezlet újra összeül s Szabó S. Zsigmond távozván hivatalos elfoglaltsága miatt, az ülést Szinay Sándor alelnök vezeti. Bejelenti, hogy a tanítói kar egyhangúan Czeglédy Pál mellett nyilatkozott. A lelkészi karból titkos szavazatot adott le összesen 23. Ebből Czeglédy Pálra esett 16, Sörös Bélára 6, érvénytelen volt egy szavazat. Ezek alapján elnök kihirdeti, hogy a barsi ref. egyházmegye lelkészi és tanitóikara a jelen éríezleten szótöbbséggel Czeglédy Pál esperes urat jelöli a dunáninneni ref. egyházkerület püspökének. 2. pont. Holló Géza ujbarsi lelkész a szlovenszkói és kárpátaljai ref. egyháznak — mint kisebbségnek ügyében tesz egyetemes érdekű elől erjesztést jogi helyzetünk rendezése és orvoslása céljából azzal, hogy a jelen, kedvezőnek látszó szituációban egyetemes egyházunk forduljon a Csehszlov. kormányhoz jogviszonyunk teljes rendezése céljából. Indítványozza, hogy sérelmeink és kívánságaink rendszerbe foglaltatván, az értekezlet terjessze azt fel az Egyetemes Konvent által a kormányhoz. Indítványozza, hogy az értekezlet mint olyan külön, direkt felterjesztéssel is éljen a Köztársaság Elnökéhez. Antal Gyula lévai lelkész ismerteti egyházunk általános sérelmeit és kívánságait. Ilyenek a következők : Az egyházi törvények jóváhagyása, az államsegély rendezése a jogegyenlőség és viszonosság alapján. Az egyházi törvények jóváhagyása ugy értendő, ahogy a köztársaságban bevett gyakorlat szerint az állami törvénye-