A Barsi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1936. július

8 nulása egy-egy szigorú törvényszerűséggel megszabott láncszeme az oksági összefüggés felbonthatatlan egységének" —, amely gon­dolatot Pál apostol az evangélium nyelvén eként fejezi ki : „ha egy tag szenved, minden tagok egyetemben bánkódnak, ha egy tag tisz­tességgel illettetik, egyetembe örülnek minden tagok," (1 kor. 12, 21 sköv.) A Krisztus anyaszentegyházában legyen barsi egyházme­gyénk az, amely legnagyobb tisztességgel illettetik ! Ez volna méltó múltjához. A mi népünk is megérzi a társadalmi és politikai átala­kulásokat, világnézetek köztünk is, értünk is megvívják a maguk harcát, a korszellem hatása alól ki nem vonhatjuk magunkat, gaz­dasági nyomorúság, munkanélküliség köztünk is szedi áldozatait, de azért megnyugvással jelenthetem, hogy a lefolyt egyházi esztendő­ben gyülekezeteinkben általánosságban jórend, békesség, konszoli­dált viszonyok mellett céltudatos egyházépitő és kulturális munkát végzett lelkészi és tanitói karunk. Az egyházlátogatást főjegyző ur közreműködésével, Zólyom és Losoncz kivételével — melyek meg­látogatása Sörös Béla lelkésztársunk betegsége miatt őszre maradt — mindenütt elvégeztük. A kanonika vizitáció egyik legfontosabb célja segítséget nyújtani a gyülekezetek belső problémáinak megol­dásához. Bizony nem egyszer kell fájdalommal látnunk, hogy sze­mélyi ellentétek, hiúsági szempontok, osztálygyülöltség, politikai és pártellentétek az egyházi élet fórumain — presbitériumban, közgyű­lésben, iskolában — döntő súllyal esnek a mérlegbe s abból fakadt torzsalkodásoknak az egyház és iskola fizeti meg az árát. Az 1925. évi felekezetközi törvény szerint az egyházból kilépni sokkal egy­szerűbb, mint bármely társadalmi egyesület, vagy szövetkezeti tag­ságtól való szabadulás, nem csoda hát, ha az elvakult szenvedély egyre gyakrabban veti latba az egyház megtagadásával való fenye­getődzés argumentumát. A bajok egyik okát az igazi református autonómia gondolatának elhomályosodásában látom. Azért ha élni akarunk, ha nem kívánunk independentizmusba szétfoszlani, a sza­bad emberek szabad elhatározásából, mérlegeléséből, esze és szive sugallatából alkotott törvénynek szabad emberek szabad engedel­mességével engedelmeskedünk és teljesítjük vállalt kötelezettségeinket. A mai nyugtalan időkben, sokféle hatásnak kitett hiveink között a lelkipásztorok és tanitók tapintatossággal, a népi élet nyomorúsá­gait megértő szívvel, lelkiismeretes kötelességteljesitéssel és ami fő — feddhetetlen, tiszta élettel szolgálhatják eredményesen egyházunk külső és belső békességét. Minden hanyagság, rendetlenség csak

Next

/
Oldalképek
Tartalom