A Barsi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1936. július

13 Kc és az egyházmegye által engedélyezett 55 ezer Kc konszolcidációs kölcsön kivételével. Oly eredmény ez, amiről 2 évnek előtte, a kényszerintézkedések bevezetése alkalmával álmodni sem mertünk, amit elsősorban a bizottság hűséges, céltudatos, határozott de tapintatos munkájának köszönhetünk. A lelki konszolidációról, a felzaklatott gyülekezet nyugalmának helyreálltáról — nagy sajnálatomra — nem áll módomban beszámolhatni. Reméltük, vártuk, hogy az anyagi viszonyok javulásával párhuzamosan bekövetkezik a lelkek megbékélése is. Ide s tova 7 éve annak, hogy a társegyházak ügyei közgyűléseinkben, bíróságunk előtt állandóan napirenden vannak, ami végeredményben a gyülekezet autonómiájának felfüggesztésére vezetett. A gondnokoknak az esperesi hivatalban tett szóbeli jelentéséből, de az egyházlátogatás alkalmából közvetlenül is meggyőződhettem arról, hogy a belső feszültség, a kölcsönös mérhetetlen bizalmatlanság, személyi gyűlölködés, ami többeknek az egyházból való kilépésére és a szektáriánus mozgalom térhódítására vezetett, ma is fenáll. Az egyházlátogatás alkalmával Mihály Gergely I. gondnok az egyház pénzkészletét és gondnoki naplóját az asztalra helyezve kijelentette, hogy bár egyházáért sokat fáradott és minden áldozalra kész, de gondnoki tisztét a lelkész magatartása miatt tovább nem viheti, mert nem akar az őrültek házában meghalni. Csatlakoztak lemondásához a társegyházak többi gondnokai és csak a vizitáció kapacitálására voltak hajlandók gondnoki tisztüket az egyházmegyei közgyűlésig viselni. Az egyházmegyei bizottság f. évi április 2-án kelt jelentése szerint az anyagi és egyéb bajok főokát Juhász Pál lelkész „túlfűtött érzékenységében, ellenvéleményt tűrni nem akaró magatartásában, mindenek felett a helyes adminisztráció hiányában és a csakis a legnagyobb káoszt előidéző naplózási rendszerben kell keresni. Ezek miatt fáradozását meddőnek látva és a f. évi április 2-i kiszállás alkalmával a bizottság egyházi tagját a segédlelkész részéről ért inzultus miatt az egyházmegyétől vett megbízatását visszaadja és az egyházak kormányzását tovább nem vállalja. A bizottság jelentése alapján az ügyész az V. t. c. 34. §. I. pontba ütköző fegyelmi vétség miatt fegyelmi eljárás indítását, majd junius 6-án kelt beadványában az E. T. VII. t. c. 10. §. c. pont és 13. §-ai alapján a lelkész hivatalból leendő nyugdíjazását indítványozza.