A Barsi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1935. július

24 népünk félelmetes tragédiája, de az az isteni üzenet is, hogy az Ür még több alázatosságot hűséget és önfeláldozást vár szolgáitól, akiket elküldött az ö aratásába. Most megköszönve azt a jóindulatot és támogatást, melyet tapasztaltam egyházmegyénk minden funkcionáriusa, első sorban az egyházmegyei gondnok ur, lelkipásztor és tanitótestvéreim részéről, Isten megsegítő kegyelmét kérve egyházmegyénkre, gyülekezeteinkre, mély tisztelettel maradtam Garamsallón, 1935. junius 30-án. a Nagytiszteletű és Tekintetes Egyházmegyei Közgyűlésnek kész szolgája : CZEGLÉDY PÁL esperes. Esperesi jelentést egyházmegyei közgyűlés általánosságban tudomásul veszi, intézkedést Igénylő pontjaira pedig a következő határozatokat hozza: 1. Egyházmegyei közgyűlésünk elrendeli, hogy az egyházmegye minden gyülekezete f. évi ősz folyamán tartandó vallásos estélyek egyikét a Nagyságos fejedelem II. Rákóczi Ferenc emlékének szentelje. A tiszta eszmék harcosa, az önzetlenség és erkölcsi tisztaság, a vallási türelem és a keresztyéni alázat eme nagy alakja méltó arra, hogy halála 2. évszázados fordulója alkalmából emlékezetét felujitsuk. 2. Hasonlóképpen meghagyja az egyházmegyei közgyűlés minden kebelbeli gyülekezetnek, hogy ez évben a reformáció emlékünnepét minden gyülekezet a templomban okt. 31-én köteles megtartani. Ez alkalommal a Pátens visszavonásának 8/« százados emlékére minden lelkész pátenskori küzdelmeinkről s autonómiánk nagy nevelő értékéről tartson előadást. Egyben megragadja közgyűlésünk az alkalmat s az e. m. pénztárban kezelt „Barsi ref. egyhm. 400 éves reformációi alapja" terhére 300 Ké. ösztöndijat tűz ki a következő pályaműre: „Református egyházi autonómia és állami szuverénitás." A pályamunkák terjedelme 20 gépelt oldal khet, mely jeligés levéllel ellátva 1936. május l-ig adandó be az esperesi hivatalnál. Résztvehet a pályázatban minden