A Barsi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1934. február

26 Farkas Károly a kebelbeli tanítóegyesület elnöke köszönti apostoli szavakkal s figyelmükbe kérve iskoláinkat, a tanitói kar támogatásáról biztosítja az elnökséget s áldást kér életükre Istentöl. Végül Bándy Endre a barsi ev. egyházmegye föesperese köszönti elnökségünket testvéri szívvel. Az isteni igazságok drága értékeinek lelki nedűit egy közös tőből szívjuk s ez a közös tő a Krisztus tesz minket az egy közönséges anyaszentegyház tagjaivá. Kivánja, hogy ennek az egy közönséges anyaszentegyháznak érdekében végzendő minden munkájukon legyen Isten áldása ! 30. Czeglédy Pál esperes ezek után a következő székfoglaló beszédet tartja: Nagytiszteletű és Tekintetes Egyházmegyei Közgyűlés I Mélységes alázattal hajolok meg ez alkalommal és e helyen is Isten előtt, meg lévén győződve a felől, hogy az Ő én rólam eleve rendelkező akarata nyilvánult meg a Nagyt. bar.-i egyházmegye gyülekezeteinek és prezsbiteriumainak azon elhatározásában, hogy engem e helyre, a szolgálat nagyobb mértékére állítani méltóztattak. Ugyanazért nem is vonogatom magamat, mert tudom, hogy aki engemet elhívott, meg is erősít, hogy az én munkám ne legyen hiábavaló a mi Urunk Jézus Krisztus anyaszentegyházának szolgálatában. Komoly és felelősségteljes időket élünk. Közel 2 évtizede immár, hogy fellángolt a világháború, kráterének lávája szerteömlött s azóta állandó lázban vonaglik az u. n. nyugoti civilizáció. Etikai, gazdasági, sőt világnézeti krÍ2Ís sötét felhője úszik fejünk felett s a mindennapi kenyérért folytatott idegőrlő harc csendesebb óráiban riadtan kérdezzük : hova, merre tartunk ? A modern ember tiszteletreméltó erőfeszítéssel látott hozzá a maguk mezítelenségében feltárult égő sebek gyógyításához, feleletet kivánt adni azokra a nagy kérdőjelekre, melyek nyugtalanná teszik napjait s foganatba vette mindazokat az eszközöket, melyeket az emberi szellem a bajok orvoslására alkalmasnak ítélt. Napjainkban főtorekvés a gazdasági válság és munkanélküliség legyűrésére, megtalálása a csodaszernek, hogy a munka és a kenyér találkozhassasanak egymással és megemésszék egymást. Kísérleteiben szédületes végletek között hánykódik, de csődbe kell jutnia minden olyan vál-