A Barsi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1933. április
8 5.) Ellentétben van magával a népnevelés magasztos céljával, az emberiség magasabb culturális rendeltetésével, mert kizáratván a vallás erkölcsi nevelés és szellem az iskola falai közül, megszűnik a lehetősége annak, hogy az emberek valódi cullurlényekké, Isten képére teremtett eszményi lelkületű és jellemű egyénekké neveltessenek. 6.) Tiltakozik e. megyénk bárminéven nevezendő vagyonának, anyagi hozzájárulásának, akárcsak használati tulajdonul átengedése, Iefoglatása ellen, minden cselekvő és tényleges egyházi avagy iskolai vagyont, értéket, jövedelmet, az illető egyház . . sőt a felügyeleti törvényekben is lefektetett jognál fogva, az egyetemes Egyház tulajdonának tekinti s abból bár a legcsekélyebb részt is önkényes lemondással, vagy erőszakkal elvenni nem enged, 7.) megkeresi a többi e. megyét is hasonló szellemű határozat hozatalára, világos és határozott állásfoglalásra s e célból határozatát, tiltakozását esperesi hivatal utján, jegyzőkönyvi kivonat alakjában azokkal haladéktalanul közölni rendeli . . . Ezek lennének a főbb irányelvek és határozatok, melyek Egyházmegyénk álláspontját és tiltakozását kifejezésre juttatnák, természetesen bővülhetnek vagy szűkülhetnek ezek az e. m. k. gyűlés felfogása és határozata szerint ! Ez az egyetlen ok és tárgy, mely e. m. k. gyűlésünknek rendkívüli összehívására és megtartására késztetett, az összehívásnak előkészitésc és előzménye következőleg eszközöltetett, amit már csak a történelmi hűségre tekintettel is, tiszteletteljesen kell tudomásul adnom : A törvénytervezet megjelenése után nyomban felkértem az azzal már foglalkozott Holló Géza ujbarsi lelkésztársamat egy ismertetés elkészitésére, melyet kezdetben csak a zselizi és k. koszmályi baráti körökkel gondoltam — már csak költségkímélés okáért is — közölni . . azonban oly általános érdeklődést, oly erőteljes megnyilatkozásokat váltott ki a törvénytervezet, hogy ajánlatosnak látszott inkább az egész lelkészegyesület véleményének állásfoglalásának kikérése, s ez alapon hivatva össze a lelkészegyesület, mely a nagy gonddal tárgyilagos igazsággal megirt ismertetést, s annak javaslatait egyhangúlag elfogadta és megkereste az e. m. Elnökséget egy rendkiviili k. gy. egybehívására, egyben az esperesnek kötelességévé tette, az ismertetésnek a többi e. megyékkel is közlésére, a
