A Barsi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1933. április

31 3.) Az 1919—20. évekről elmaradt államsegélyek ügyében az egyházkerület utján felkéri közgyűlésünk ae egyet, konventet, hogy a kérdést állandóan napirenden tartani s alkalmas időben megoldáshoz juttatni szíveskedjék. 4.) Egyetemes egyházunk életében évek óta szőnyegen forgó s általános óhajtással kivánt református tanitóképző ügye döntő stádiumba jutott az egyet, konvent azon határozata folytán, hogy az intézet létesítését és fenntartását az egyházközségek lélekszám szerinti és évenkénti 50 fillér hozzárárulásának megszavazásától tette függővé. Amidőn közgyűlésünk ezen intézkedést helyesléssel veszi tudomásul, a világkrizis zenithjén, a tanítóképzés és népiskolai reform, küszöbén maga is érzi a kérdés megoldásának nehézségeit, felkéri tehát az egyházkerület utján az egyetemes konventet, hogy az intézet nyilvánossági jogának megszerzése s anyagi fenntartásának biztosítása tekintetében a legnagyobb körültekintéssel járjon el, mert egyet, egyházunk az egyes gyülekezetek által vállalt teherviselésen tul semmi körülmények közt nem terjeszkedhetik. Felhívja a kebelbeii egyházközségeket — amennyiben eddig nem tették volna — hogy a konventi felhívás ügyében döntsenek és határozatuk meghozatalánál ne csak az anyagi áldozatot, de az intézet létesítésétől egyházunkra remélt gazdag áldást is tartsák szemelőtt! 5.) Örömmel értesül közgyűlésünk a kiskoszmályi árvaház fejlődéséről, ahol ma már 40 árva a krisztusi szeretet és irgalom légkörében meleg otthont talál. A mélységes hit, az önfeláldozó élet ezen alkotása előtt az elismerés és csodálat érzésével áll meg közgyűlésünk. A rideg jog paragrafusai szerint ezen szeretet intézménnyel szemben semmi kötelezettségünk nincs, de köszönjük meg a kegyelem Istenének, hogy közvetlen közelünkben alkalmat adott nekünk az б kicsinyeiért és árváiért áldozatot hoznunk ! Felhívja tehát közgyűlésünk az egyházközségeket, általuk minden híveinket, hogy az árvaház szilárd alapokra helyezése céljából kezdeményezett föld-