A Barsi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1933. április

veszteségünket, megsokszorozott igyekezettel, s gyermekeink, ifjaink vallásos életének minden oldalú gondozásával, fejlesztésével, s azoknak, valamint híveinknek odaadó hűséges lelki gondozásával, az u. n. curapastoralisnak hatványozott mértékével fogjuk helyre pótolni és biztosítani. 2.) Egyházmegyei rendes k. gyűlésünknek a szokottnál hosszabb ideig elmúlása ideje alatt egyházi közéletünk terén, az államkormánnyal vonatkozásban, semmi más fontosabb esemény nem történt. Törvénykönyvünk, törvényeink még ma is megerősitetlenek, s ennek oka az — a leghitelesebb helyről történt kijelentés szerint, hogy azok részben a fordítások, s azok hitelessége, részben szövegeltérések, módosítások eszközlése miatt, még máig sincsenek a kormány kezei közé letéve. — Az ezzel kapcsolatosan felmerült hírlapi megnyilatkozások bizonnyal elkerülhetők lettek volna s lennének, ha az ily nagyfontosságú, életbe vágó kérdések nagyobb nyíltsággal, hittestvéri őszinteséggel tárgyaltatnának s ismertetnének, mert a téves felfogások, kölcsönös magyarázgatások csak is ártalmára vannak, Egyházunk különben is lassú mozgású haladásának! 3.) 1919—1920. évi elmaradt államsegélyünk még mindég a jogi elismerés útvesztőiben tévelyeg, hozzá való jogunkat azonban fel nem adhatjuk soha ! 4.) Egyetemes egyházunk közvéleményét állandóan foglalkoztató, református tanítóképző intézetünk sorsa, egyetemes Konventünk határozata alapján most már Gyülekezeteink kezébe van letéve. — Akarják-e, vagy sem ? Érzik-e annak nagyfontosságát, szükségét ? vagy a közönyösség dermesztő, hideg szele útját állja e nemes és egyetemes Egyházunk életében annyira áldásos, jótékony intézmény megvalósításának? Az a lélekszám utáni 50 fillér nem oly elviselhetlen teher, megadhatja azt az utolsó napszámos is, csak akarni kell! A vonatkozó felhívást, mint az egyetemes Konvent t. ü. b. elnöke minden egyes Gyülekezethez illetékes esperesi hivatalaik utján szétküldöttem, legyünk jó reménységgel, hogy egyetemes Konventünk elnöksége által is aláirt ezen felhívásnak tneg lesz a maga eredménye, jó példát adván már eddig is egyetemes Egyházunk legelőkelőbb, legnépesebb Gyülekezete, az ősi kegyeletes tradíciókkal ékeskedő Komárom, ingyen telek s az építkezéshez 100.000 K-a felajánlásával s mig az építkezés eszközölhető lesz, az u. n. Ó Kollégium egy részének átengedésével. 2*