A Barsi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1932. június
90 Szabó S. Zsigmond tanácsbiró részletesen ismertetvén az ügyet, felek felhivattak előterjesztéseik megtételére. Konta Dezső lelkész a Zselizen létre jött egyezségeknek az egyházközségi közgyűlés által leendő letárgyalását kivánja, ettől fiigg a békés megegyezés sorsa. Elnök a tárgyalást berekesztette s a biróság zárt tanácskozásban egyhangúlag meghozta s nyílt ülésben kihirdette a következő végzést : Végzés: Az egyházmegyei biróság jóváhagyja, megerősíti a felek között Zselizen, 1932 május 12-én létrejött következő egyezséget. „1926 szeptember 1-től 1931 évi október 1 ig terjedő időre már felvett, supis értékben évi 2098 Kc kántori fizetést Szarka Zsigmond viszszatérit az egyházközségnek 1931 október l-től esedékes helyi kántortanitói fizetéséből. 1931 október l-től érvénybe lép a régi, az egyházmegyei dijlevéltörzskönyvben feljegyzett kántortanitói fizetés, illetve dijlevél természetben kiszolgáltatva. Az egyházközség az egyházi főhatóságnál és az államhatóságnál minden erejével azon munkálkodik, hogy a m. kir. kultuszminisztérium által a kántortanitói javadalom megosztása tárgyában hozott 92133—1913 sz. határozatnak érvényt szerezzen. Amennyiben ezen miniszteri rendelkezés által teremtett jogi helyzet tényleges helyzetté válik, akkor az abban foglalt utalványozási naptól, legfeljebb 1926. évi szeptember l-től fogva a kántöri és praeoransi fizetés tekintetében az egyházmegyei bíróságnak 193! junius 30-án kelt Ítélete lesz irányadó. Az összes, ugy az egyházi, mint polgári bíróságok előtt folyamatban levő perek megsziintettetnek a perköltségek kölcsönös megszüntetésével." A zselizi lelkésznek az esperesi hivatalhoz intézett, 1932 junius 10-én kelt levelében foglalt kívánalomnak, mely adóemelésre, amortizációs kölcsön felvételére, továbbá az egyezségnek az egyh. községi közgyűlés előtti letárgyalására vonatkoznak : egyházmegyei biróság helyt nem adhat, mert az abban foglalt adóemelés és amortizációs kölcsön felöl való tárgyalás és határozat a kiküldött bizottságnak nem tartozott hatáskörébe, arra felhatalmazva nem volt. A tanítói dijlevél és belőle származó mindennemű fizetési és rendezési ügyet az E. T. VI. t. c. 46. §-a világosan csak a prezsbiterium hatáskörébe utal s miért is annak a közgyűlés elé terjesztése nem törvényes, tehát nem szükséges, sőt nem is kívánatos. Az egyházközségnek autonóm hatáskörébe magának kell ezen pénzügyi kérdés megoldását és az adósságból való kibontakozás útját megkeresni. A biróság külön-