A Barsi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1932. június

7! elbírálni nein lehet. A bíróság a jelen ítélet rendelkező részében nem emiitett, többi, összes kifogásolt, vagy panasszal megtámadott gondnoki kiadást, mint az egyház ügyében tett intézkedést tehát jóváhagyja. El kellett utasítani az u. n. Hosszú pince átalakításával létesítendő iskolatervért Niszler János építőmesternek kifizetett munkadíj ügyében beadott panaszt is. Ugyanis az 1929. évi május 12. prezsbiteri gyűlés által adott meghatalmazás (Iratjegyzék 6 sz. 7. melléklet) általános jellegű és bizalmon alapuló. Ezen meghatalmazást megszoritóan magyarázni nincs ok és nem is lehet. Az esperesi és tanfelügyelői hivatalok csatolt mellékleteiből is megállapította a biróság, hogy a kifogásolt kölíségvetés az egyház érdekében készült, ezért az ellene emelt kifogást, illetve panaszt el kellett utasítani. Az Egyh. Törvény I. t. c. 126. §-a megállapítja a gondnokok teljes anyagi felelősségét, azért tehát a jelen Ítéletben körvonalazott, nem feltétlenül szükséges kifizetések visszatérítésére őket kellett kötelezni, bár a biróság érzi és elismeri azok felelősségét is, akik a korcsmai költekezésekben részt vettek. Juhász Pál lelkész panaszának a közös pénztár, építési pénztár, a nagysallói magánpénztár ellen járandóságai kiszolgáltatása érdekében helyt adolt a biróság, mert a panaszos 493—1931 sz. beadványa, illetve felszámítása ellen (Iratjegyzék 6—43 a.) a prezsbiterium érdemleges kifogást nem emelt. Elutasitottta azonban a biróság panaszos által a közös és magán pénztár ellen az 1925—30. évekre felszámított időközi kamat megítélése iránti keresetét egyrészt azért, mert mint a prezsbitérium elnökének módjában és kötelességében állott panaszosnak esztendőnként rendesen elszámolni s ha ezt nem tette, mulasztásának következményeit viselni kénytelen, másrészről azért, mert panaszos lelkész 493 — 1931 b. (Iratjegyzék 6—43b.) elszámolásában az egyház által 1930-tól visszamenően 1925-ig teljesített kifizetéseket csak 1931 június 14-1» a leszámolási nap értékével ismeri el, illetve fogadja el. A biróság ugy látta igazságosnak, ha az időközi kamatokat sem a lelkész terhére, sem javára mutatkozó tételeknél nem itéli meg. Az építési alapnak panaszos állal nyújtott kölcsön után azonban a kölcsönvevő pénztár a felszámított kamatot megfizetni köteles. A lelkész terhére vonatkozó tételeknél panaszos beadványában (Iratjegyzék ö—43b.) 1930 végéig 0.357 Кб. 50 f. összeg átvételét ismeri el. A biróság a panaszos ezen felszámítását nem fogadta el,