A Barsi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1932. június
27 mes tanítótól. Sok esztendőn keresztül volt lelkiismeretes, fáradhatta» tevékenységű szakavatott munkása a tanügynek, minden szépre, jóra és nemesre oktatója, nevelője egy generációnak, erkölcsi utmutatója, lelki vezére a baracskai gyülekezetnek. Nem oklevél szerint, de a lélektől áthatva, igazi papja volt gyülekezetének és bensőséges, mélységes valláserkölcsi érzéssel, szent felbuzdulással karolta fel a gyülekezet hitéletének munkáiását s mig az iskolában a kicsinyeket, az iskolán kivül a nagyokat vezette Istenhez s az üdvösség forrásához a Krisztus evangéliumához, amidőn a téli időszakban annyi vallásos összejövetelt rendezett, amennyit kívüle az Egyházmegyében senki. Nemes munkássága méltánylásra is talált, mert az egyházmegyében újonnan szervezett tanítói tanácsbirói tisztségre legelső sorban Öt hivta el a bizalom. Nem sokáig élvezhette a hű munkás e földön a nyugalmat, akiben mindenkor hitt és bízott, az Úr most már megadta a hűséges szolgának fáradsága jutalmát, az örök nyugalmat s az igazak koronáját. Emléke legyen áldott, bánatos családja fogadja őszinte részvétünket ! Választás utján távozott Egyházmegyénkből Teleky Miklós grsallói kántortanító, aki néhány évi itt működése által, kiváltképpen a grsalló földmives dalárda megszervezése és kiképzése által maradandó emléket állított magának. Amikor közgyűlésünk meleg szeretettel és jogos büszkeséggel üdvözli a már eddig is annyi diadalt, dicsőséget aratott mintaszerű, kitűnő grsallói dalárdát, annak további fejlődésére, valamint volt mesterének Teleky Miklósnak, az uj munkamezőn való működésére, Elsten áldását kívánja! Itt emiékezik meg közgyűlésünk igaz tisztelettel és szeretettel Egyházmegyénk 2 érdemekben gazdag lelkészéről, akik életük fontos határkövéhez jutottak. Az egyik Biliary Kálmán pozbai lelkész, aki lelkészi szolgálatának 50., a másik Varannay Sándor alsófegyverneki lelkész, aki 40. évét töltötte be. — Mindkettő igazi hűséges, buzgó, lelkiismeretes, mindenkor kötelességteljesítő munkása volt és ma is, az Úr szőlőjének, becsületes sáfára a rájuk bízottak-