A Barsi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1931. június

16 magát, a bizottságot nem fogadja, könyveket rendelkezésre nem bocsátja s a presbitériumot össze nem hívja s kéri a kiszállás el' halasztását. ldöközileg súlyosbodván a helyzet a kényszerű iskolaépítés kérdésével, mert a Gyülekezet tudni sem akar erről, mig a számadások le nem tárgyaltainak, de még az önzetlenül fáradozó bizottságot sem akarván dezauválni, a halasztást nem engedélyeztem, sőt felhívtam a lelkészt a bizottság kívánalmához való alkalmazkodásra és a presbitérium összehívására. S mégis, mikor másnap a bizottság kiszállott semmit sem talált s a lelkész megismételvén kijelentéseit kénytelenek voltak eredmény nélkül visszatérni egyenesen az esperesi hivatalhoz s bejelentésüket szóval is megtevőn, pár nap múlva ez ügyre vonatkozó összes iratok beterjesztésével s jelentés tétellel a maguk részéről az ügyet befejezték. Л súlyos függelemsértésre, a számadások el nem készítése és az iskolaépítés sürgősségére tekintettel az e. m. Elnökség kijelentette s hivatalosan tudatta, hogy amennyiben a visitátióig ezen kérdések nem rendeztetnek : a felfüggesztés szüksége áll elő. — A visitátió a lelkészkérésére elhalaszlatott s május 26-án tartatott meg a presbitérium és panaszosok jelenlétében, ahol is a végösszegezett számadások bemutattattak, több függő kérdés s azok között az építés is rendeztettek, Altaljában sikerült a közmegnyugvást, türelmet, jórendet biztosítani, felhivatván a számadásoknak haladék nélkül letárgyalására és a számvevőszékhez terjesztésére. Jól esett látnunk, hogy az egész hosszú tanácskozás alatt a lelkészt senki egy szóval sem érintette, vagy bántotta, csak a számadásokat kívánták, ami egészen természetes, de viszont természetes az is, hogy mi is becsüljük meg hiveink türelmét, szeretetét, mulasztásainkkal ne sértsük, ne bántsuk, criticájukat ki ne hívjuk, kine érdemeljük s kötelességünket pontosan, rendesen teljesítjük. Az egyházlátogatás s főként az esperes jó lélekkel vannak meggyőződve, mert látniok kellett, hogy a bajok felidézésében legnagyobb része van a lelkész túlzott érzékenységének testi betegeskedésének s módfeletti idegességének, még is ugy érezték, hogy kötelesség a nagymérvű egyházi jórend megsértését a k. gyűlés tudomására hozni, az összes vonatkozó iratokat a gyűlés asztalára letenni, a magunk részéről kíméletet kérvén a beteg lelkésszel szemben. Sajnálatosan kell megemlítenem, hogy Nagyodon 5 egyháztag Egyházunkból kitéri és millenistává lettek. — Sok ebben a mi kis