A Barsi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1929, 1930

8 kedvező elintézése ! ! s ezzel egyetemes Egyházunk törvényenkivüiiségének elvégre megszüntetése, a jogegyenlőség s egyenlő elbánás érvényesülése ! S mindezek helyett . . ott vagyunk, ahol voltunk, sőt még ott sem, mert eddig legalább ígéretekben volt részünk . . . inig most néma csend és mélységes hallgatás . . . senki sem tud közülünk semmit. 3. Még is valami már történt, a kongrua végrehajtási utasítás megjelent — s ennek folytán a bevallás eszközöltetett, ez is talán csak azért, mert minden törvényesen bevett felekezetet érdekel, nemcsak minket ! Hogy azonban mikor ? mily módon lesz letárgyalva, elintézve, a bevallások — melyek valószínűleg a kormánnyal való megállapodás alapján kiadott memorandum szerint készítettek — elfogadtatnak-e ? vagy a járási főnökségek utján tárgyalhatnak-e le ? ami mig egyrészről megalázó lenne a bevallókra másrészről csaknem minden lelkészi állásunk értékét felcsigázná a 9000 kor. alapfizetésig ! ezt sem tudja közülünk még senki sem . . . magam személyesen is jártam a lévai és zselizi járási főnökségeknél, de — bár jóakaratokról biztosítottak — ott sem tudtak mondani semmit, csak azt hogy hozzájuk még ez irányban utasítás nem érkezett. Bár szavunk erőtelen . . könnyen megtörténhet, hogy csak kiáltó szó lesz ez a pusztában, még sem szabad elhallgatnunk s egyházi hatóságaink utján meg nem szűnve kell kívánnunk törvényeink szentesítését, "elmaradt államsegélyeinket, hontalan testvéreink állampolgárságának sürgős megadását, az iskoláknál nyelvi sérelmeink orvoslását. 4. Lehetetlen elhallgatnunk s reá nem mutatnunk, segédlelkészeink valóban szánalmas, gazdátlan helyzetére ! Kápláni kongruában még egyik sem részesült közülök . . akik máshol, külföldön érettségiztek, azoknak itt nostrifikátiós vizsgákat kell tenniök a gimnáziumok összes tárgyaiból ! ! jelentkeztek is szegények ... de hűségesen elbuktatták őket s járhatják a szomorú kálváriát . . költhetik a sok pénzt semmi jövedelemből, illetve abból a havi 100 koronából, amit az a lelkész fizet nekik . . aki szintén nem részesül egy fillér káplántartásí kongruában ! Valóban dificile est satiram, non seribere ! hogy azonban ez a rideg elbánás miként egyeztethető össze a humanizmussal a köztársaság demoeraticus jellegével ? arra adják meg a magyarázatot azok az államférfiak, akiknek a törvény megadta azon jogot, hogy elfogadhatják a külföldön szerzett érett-