A Barsi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1925, 1926, 1927, 1928

11 levelet, jóváhagyta az e. m. és a ker. közgyűlés is. — Igazság sze­rint el kell fogadni az állami hatóságoknak is, remélhetőleg felsza­badul egy számottevő rész az eddigi javadalomból, nézetem szerint - mert az anyásitás következménye e felszabaduló rész — ebből elsősorban fizetendő lenne a gr. vezekényi lelkészi ez időszerinti hozzájárulás, hogy szabadulna az Egyházmegye is az öt igazság szerint nem illető évi tehertől — a fennmaradó rész pedig fordíttat­nék, a különben is csekély lelkészi javadalom emelésére! Ezzel kapcsolatban csak szóval kötelességet teszek, midőn kiemelem azt a nagy munkásságot és odaadást, melyet a Gyülekezet lelkésze kifejt, ott léte óta tanítva, vezetve az istenitiszteletek alkalmával az éneklést, énekkart állítva, mióta beállittatott orgonálván is, s ez év­ben az orvosi bizonylattal szabadságolt gyengélkedő tanítót 4 hó­napon át hűséggel helyettesítve. — Elismerés és köszönet érette ! 13.. A mi sok éven át pásztor nélküli szép Gyülekezetünk Léva, már már ugy látszott, hogy rövidesen állandó pásztor gondozása alá kerül. A fokozatos e. bíróságok ugyanis hivatalfolytatási képte­lenség czimén — a mit legközelebb a látogatóba visszaérkezett lelkész, váratlan visszaküldése is sajnosan igazol — nyugdíjaztatott. Esperes már korábban híván fel a Gyülekezetet megfelelő javadalom biztosítására, kérvén őket „hogy legalább annyit adjanak, mint egy járásbirónak van", a régi díjlevelet és a nagyon tisztességes, meg­élhetést biztosító személyi pótlékot — előbb kicsiség miatt feleb­bezik — majd presbiteri és k. gyűlési határozatokkal egyhangúlag elfogadva és aláirva, esperesi hivatalhoz be is terjesztették, a teljesen megfelelőnek talált dijlevél és személyi pótlékért az esperesi hivatal elismerését fejezvén ki a Gyülekezetnek, megindult a választási el­járás, melynek eredménye Antal Gyula gr. vezekényi s. lelkésznek meghívással való megválasztása lett. Azonban a 200 szavazattal megnyilvánult, szép egyetértésre, bizalomra valló választás ellen 18 egyháztag fellebbezéssel élt s ezzel megakadt a választás meg­erősítése, bár a fellebbezés, mint teljesen indokolatlan az esperes által az e. t II. t. cz. 42. §. alapján visszaadatott, ez ellen is ujabb fellebbezést nyújtottak be, teljesen új kifogásokat emelve; e perc­ben van nyilatkozat adás végett az Egyház presbitériuma előtt . . s ennek megtörténte után az általam delegálni kért Komáromi e. in­ügyészséghez, vagy püspöki hivatalhoz, elnöki jogkörben tétetik át véleményezés végett, nem tudható, hogy bírósági ülésünkön tárgyal­ható lessz e most már, vagy marad időszaki utáni gyűlésre, végetlen

Next

/
Oldalképek
Tartalom