A Barsi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1921, 1922, 1923, 1924

173' Egyházmegyénkből Szilassy Béla főgondnok, Sörös Béla losonci lelkész jelentek meg. Majd a világtestvériséget egyházi uton munkáló világszövetség kiküldöttei, annak elnöke Diakinson és titkárja Ramssy kerestek fel, Egyházmegyénkben : Léván, Losoncon és Zólyomban számbevettek helyi és általános sérelmeinket, s azokat Pozsonyban a csehszlovák ausztriai küldöttségek, sőt budapesti testvéreink bevonására tartott közös conferencián mindezen sérelmeket itt is letárgyalva : fellettek hiva minden egyes jelen volt állam felekezeteinek képviselői, ezen sérelmek lehelő orvoslására s a kisebbség jogainak a keresztyén testvéri szeretet szellemében való gyakorlására, a fontosabb anyag pedig a lyoni egyetemes gyűlésen kerül tárgyalás alá ! 7. Holland testvéreinkkel való összeköttetéseinknek köszönhetjük, hogy Egyházmegyénkből Antal Gyula segédlelkész 1 és fél évig a campeni egyetemen folytathatta teljesen ingyen tanulmányait, s jövö évre pedig Szabó Zsigmond 2 éves papnövendék a campeni, Nagy János I-sö éves pedig az amsterdami egyetemre vétettek fel évi 700 holland forint, a mi pénzünk szerint több mint 10 ezer kor. évi segéllyel és még internátusba leendő felvételük is kilátásba helyeztetett. Erős reménységgel vagyok, hogy az a mindnyájunk köztudatában, óhajtásában élő erőteljes, inienziv, áldásos valláserkölcsi érzés, mely a mi testvéreinket annyira jellemzi, ez ijjaink révén elterjed és ismerős lesz közöttünk is és ők lehetnek az az elevenítő kovász, mely áthatja, megujitja egész egyházi életünket. Nagy felelősségük tudata, kötelességük, hivatásuk érzése, s a mi jó kivánataink kisérje őket, Holland testvéreinket pedig illesse elismerés és köszönetI 8. Egyházlátogatásainkat ez évben is két részre osztva végeztük Akűcs Lajos főjegyzőnk odaadó és hűséges közreműködésével. Minden gyülekezetünket meglátogattuk. Örömmel jelentjük, nagy benső megelégedéssel közölhetjük, hogy Egyházmegyénk minden Gyülekezetében az egyházi tisztviselők és a Gyülekezet közötti teljes és zavartalan összhangot, egymás megértést és hittestvéri szeretetet tapasztaltunk. Mintha eltűnt volna végkép az a háború lezajlása után fenyegető rém : a bizalmatlanság, hidegség, közönyösség áldatlan szelleme, s űj élet, buzgóság, áldozatkészség lelke kezdi uralni a hiveket . . . nem egy helyen már nem kell a lelkésznek nagy küzdelemmel reábirni a hiveket a szükséges építkezésekre, javításokra, egy egy jó gondnok, presbiter buzditó szava