A Barsi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1921, 1922, 1923, 1924
168' missió ügyét is s a tanítóképzővel együtt, mint fényszóró fog működni s áldásos jótékony hatása lesz a hitélet mezején. Az esperesi jelentés elkészítése után jött а hírlapi jelentés, mely szerint Korlálh Endre tudomásul adja, bogy a nemzetgyűlés előtt van a törvényjavaslat Pozsonyban, az evang. theologiai fakultással együttesen, felállítandó ref. theologiára vonatkozólag. Ez a közszellemmel, az egyház tradícióival ellenkezik, tiltakozzunk e lehetetlen intézmény ellen ! Ezek után bejelenti esperes, hogy Holló Géza újbarsi lelkész távolmaradását betegségével igazolja, továbbá, hogy Ponoczky István, Juhász Zoltán újonnan választott világi tanácsbirák, valamint a ta nítók közül többen még nem tettek hivatalos esküt. Ennélfogva felhívja nevezett tanácsbirákat és a még esküt nem tett tanítókat az eskü letevésére, — mire Juhász Zoltán és Ponoczky István tanácsbirák, Nagy Sándor felsöszecsei és Bika Irma nagyölvedi tanítók az esküt a közgyűlés szine előtt letették. örvendetes tudomásul szolgál, s amidőn a közgyűlés szeretettel üdvözli az esküt tett tisztviselőket, munkálkodásukra az Isten minden á'dását kéri. 2. Tárgyalta a közgyűlés Akúcs Lajos főjegyző előterjesztésében az esperesi jelentést : Nagytiszteletil és tekintetes е. т. k. gyűlés ! A múló idók, az enyésző századok ismét egy évet temettek el, melyben mi erőtelen halandók váltakozó viszonyok alakulatain át egy-egy évvel ismét többet számláltunk le gyorsan siető napjainkból I Néha-néha fel fel csillant egy egy kis reménysugár, mint zordon tájakon haladó utas előtt, pásztorkunyhók hilavány fénye . . hogy aztán hirtelen homályba borulva ismét folytassa vándorlását csüggeteg iiittel, de soha nem szünö reménnyel I 1. Egy éve, hogy egyetemes zsinatunk itt közöttünk tartotta üléseit, a megalkotott törvények legfelsőbb megerósités alá azonnal felterjesztettek . . a ma is ott vagyunk még, hogy a megerősítés még mindég késik, holott maga a kormány sürgetett, söt fenyegetett bennünket, törvényeink megalkotásainak kényszerével, azzal azonban, hogy oly lehetetlen kívánalommal lépett fel, hogy t. i. törvényeink csak is az államnyelvén, tehát magyarul nem terjeszteasenek fel, önmaga gördített súlyos akadályt а megerősítés elé, mert e kívánalmat, — multunk, becsületünk, — tekintélyünk