A Barsi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1921, 1922, 1923, 1924
159' ben ezek a tanítóképző székhelyén léttesittetnének s ily irányú kívánságukat kifejeznék. Ily egyetemes czélokat, közegyházi szükségeket szolgálván a tanitóképzőintézet, de meg saját erejének korlátoltságát, gyengeségét is érezvén e. megyénk, kimondja, hogy az intézetet bármikor kész az egyetemes konventnek átadni, rendelkezésére bocsátani, egyben szükségét érzi annak, hogy megkeresse ez irányban is a testvéregyházmegyéket, kerületeket s legfőbb hatóságát — a konventet, hogy a maguk körében s ez utóbbi, mint legfőbb egyházi szervünk, rendeljék el в körükben eső határok között hitsorsosaink hasonló hozzájárulását s ezzel biztosítsák az intézetnek hitfelekezetünk vallás erkölcsi jelentőségéhez, méltóságához illő fentartását és virágzását. Elvárja e. megyénk, hogy minden lelkész, tanitó, gondnok, presbyter és e. m. tisztviselő egy-egy apostola legyen az eszmének, vesse latba teljes erkölcsi súlyát és képességét, hogy népünk megértse, megszeresse a nemes célt, mely az б érdekét van hivatva szolgálni, ne tekintse az áldozatot tehernek, hanem édes kötelességnek ; egy 10 (tiz) tagból álló bizottságot küld azonban ki az elnöknek vezetése alatt, a losonczi egyház két kiküldöttjének bevonásával, melynek kötelessége leend a tervezet megalkotását keresztül vinni, a fenti hozzájárulások beszedését biztosítani, szélesebbkörű propagandát s a társadalom együttérző híveinek érdeklődését felkelteni, áldozatkészségüket igénybevenni s mindenekfelett az állam — kormányhatósági engedélyt kieszközölni s megfelelő államsegély megszerzése érdekében a szükséges lépéseket megtenni és elsősorban a losonci ref. egyház hozzájárulását megnyerni, önként értődvén, hogy minden eljárásáról az e. m. közgyűlésnek jelentést tenni s ténykedésében felelősséggel lenni tartozik. Esperes javaslaténak ismertetése után jelenti, hogy az esperes és az alsószecsei ref. egyház 1000—1000 koronás ajánlatain kivül mai lelkészegyesületi gyűlésünkön lelkészek részéről a következő hozzájárulások ajánltattak fel ragyogó példái gyanánt az áldozatkészségnek és az élni akaró buzgóságnak : Molnár Gyula garamszentgyörgyi és dr. Agyagásy Sándor borii lelkészek 1000 — 1000 koronát,