A Barsi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1921, 1922, 1923, 1924
153' népünk, híveink egyeteme elé, megkell azokat ismertetnünk a helyzettel, a veszedelemmel, vak vezérek tovább nem lehetünk. Javaslatom, esperesi jelentések, költségvetési tervezet itt vanvannak a k. gyűlés asztalán, а hol szükség, czélszerű, módositsuk változtassuk azt, de ne riadjunk vissza az akadályoktól, meg kell kezdeni, megtenni az első lépéseket, felkelteni, bevonni híveink egyetemét, a velünk érző társadalmat, rendületlen hitem erős a reménységem, hogy akarattal, lelkes kitartással nem is oly nagy áldozatkészséggel az eredmény nem maradhat el, s a tervezett intézmény megvalósul, rövid időn megnyithatja ajtait, hogy tanítókat neveljen Egyházunknak, magyarságunknak . . . teljes hittel bizalommal kérem javaslataim elfogadását. Előző k. gyűlésünk óta eltelt rövid idő alatt, egyházi életünk terén nem igen fordult elő fontosabb, nevezetesebb esemény, iskoláink, tanítóink, tanügyünk terén azonban igen, s az a sajnálatos, hogy az e téren felmerült mozzanatok, elszomorítók, leverők. Állami hatóságok még mindig következetesen látszanak kerülni, a felettes egyházi hatóságokkal va'ó érintkezést, rendeleteiket egyházi törvényeink ellenére ma is legtöbbször közvetlenül közlik a tanítókkal, iskolaszékekkel. — A Vll-ik osztály bevezetése, a polgári erkölcstan kötelező tanítása, mind a mi megkerülésünkkel hozattak be iskoláinkba 1 Sok tanitónk felett még mindig ott lebeg a bizonytalanság érzete, honosításuk rég vajúdó ügye, még mindig nem nyert elintézést, sőt ujabban még kedvezőtlenebb fordulatot vett, mert az iskolai referatus okt. 12-én 61216—1. sz. a. rendeletével eltiltotta az illetőséggel nem bíró farnadi, nagyölvedi tanítókat a tanítástól, s valószínűleg követni fogják a többi érdekeltek is, kivételesen azonban megengedi, hogy a mennyiben honosítási kérvényüket idejében beadták s ha az még einem utasíttatott, az esetben taníthatnak 1924. jun, 31-ig, tovább azonban egyáltalán nem. Nekem ugyan rendithetetlen meggyőződésem, hogy ezen terroristicus eljárás csak hatalmi túlkapás és ijesztgetés akar lenni és semmi komolyabb következményekkel nem jár sem tanítóinkra, sem a hasonló helyzetben levő lelkészeinkre, még is ismételten tiltakoznunk kell, ezen a humanismussal és az oly fennen hangoztatott democraticus civilizátióva', a joggal és igazsággal ellenkező eljárás ellen, különösen akkor, a mikor már érdekelt és fenyegetett tsnitóink, letették az állampolgári fogadalmat, a nostrificátios vizs-