A Barsi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1921, 1922, 1923, 1924

108' Egyházmegyénk tagjainak, főként lelkészeinek, tanítóinak, érdeklődő világi híveinknek, a velünk együttérző hitben lélekben összeforrott testvérekkel való érintkezésre, üdvös tanúságok, önérzetünket, öntudatunkat emelő tanúságok, ismeretek szerzésére. Június 17-én tartott zsinat megnyitó istentiszteletünk, melyen az egész város intelligentiája, vezető férfi ai felekezeti különbség nélkül vettek részt, az nap délután tartott első egyetemes lelkészértekezletünk a maga tanúságos előadásaival, melyek egyházi közéletünk kiválóságainak ajakáról hangzottak el, a másnap tartott vallásos estély, mindkettőn ágostai hitv. evangelikus testvéreink, vagy is azoknak velünk érző része, hivatalosan véve részt . . június 24-én délelőtt -N.SaUóba,-délután Alsószecsére kiszállásunk, az ott tartott lélekemelő buzdító beszédek, az a fényes, megtisztelő fogadtatás, bandériumok kisérő serege, diadalkapuk . . szeretetteljes üdvözlések, ünneppé avatták zsinatunk ittlétét, dokumentálták a kalvinistaságban rejlő akaratot, összetartást és erőt : hiszem hogy maradandó hatást gyakoroltak távozókra és ittmaradtakra, sőt idegenekre is egyaránt. 3) Köztünk létük alkalmával tanultuk megismerni Kárpátaljai e. kerületünk vezéreit és azok között különösen az azon időben beigtatott első püspökét, Bertók Béla elébb beregi esperes, munkácsi lelkészt. — Előzékeny, megnyerő magatartása, megjelenése, mélységes kalvinista hite, nagy tudása, szilárd akaratereje, méltó vezérré avatták őt, üdvözöljük őt szeretettel, e'nöktársával György Endrével, az első főgondnokukkal őket, kívánván hogy az új Püspök élte delén levő összes munkabírását közismert, önzetlen tevékenységét, valamint a tapasztalatokban megőszült másik vezér, egyjhpsszu élet minden tanúságát, örökölt egyházias érzületét sok időn keresztül érvényesíthessék egyetemes református Egyházunk ~s uzzel "t5ket magyar nemzetiségünk hánykódó hajójának, biztos révparlra vezetésében ! 4) Az új alakulat kezdetén s azóta is mindég, legfőbb gondot adott a bennünket egyházi — iskolai téren ért sérelmek: törvénytelenségek elleni tiltakozás, jogorvoslat keresés, s azok megszüntetésére irányuló törekvés ugy látszik a hatalom birtokosai, de talán inkább az alárendelt hatóságok abban találták nemzet consolidáló hivatásukat, hogy, ahol s amikor csak lehetett hozzáférni, réstütni igyekeztek autonómiánkon s nem egy esetben, anyanyelvünk használhatóságának nemzetközileg is biztosított jogán s