A Barsi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1920. április, 1920. június, 1920. december

27 hogy e. törvényeink és autonómiánk — melyeket épségben megtartani igért, biztosítják tankönyveink használatát s midőn feliratomra azon választ nyertem, hogy a kormány által kiadott és aprobált tankönyvek használata kötelező, csak amennyiben ilyenek néni volnának s nincsenek is, használhatjuk a mieinket' ismételten felterjesztéssel éltem, hangsúlyozva jogainkat s ama pedagógiai hátrányokat, melyek a tankönyveknek évközben változtatásával járnak, s azok költséges beszerzését: e felterjesztésemre azonban mindezideig válasz nemérkezett. Mindenesetre ez az utolsó év ... itt a 12-dik óra, melyben e téren rendet keli teremtenünk ; minden érdek hangosan követeli ezt. A tanításról minden iskolánkban gondoskodva volt, bár még mindég voltak fogságban távol tanítóink, s ma is vannak még, a farnadi, távol van a felsőszecsei, a szerencsésen hazaérkezett Pekarik Vilmos lévai és Kacz László bori-i tanitó, legyen általunk testvéri szeretettel üdvözölve. Még mindig intézetlen és rendezetlen a kisölvedi tanítóság ügye. Szórványainkban gyermekeink gondoztattak, hitoktatásban csaknem mindenütt részeltettek. Aranyosmarót működése szünetel . . . életképessége kialvóban, az egyház ingóságai értékei leltároztattak, s ideiglenesen is Járdánházy Zsigmond gondnok kezelésére bízattak. — Néhány gyermekünk az evang. lelkész által részesül vallásos oktatásban. Fogadja e helyen is köszönetünket. Intézkedést kérek azonban, hogy a lévai lelkész egyelőre évenként 2—3-szor látogassa meg, s tartson isteni tiszteletet, s tegyen jelentést az e. m. közgyűlésnek. Zólyomban a megfogyatkozott számú hivek és növendékek a lehetőség szerint gondoztatnak. Elintéztem a rendkívüli k. gy. határozata szerint a távollevő lévai lelkész és felsőszecsei tanitó hazabocsátása illetve visszatéretése iránti kérvényeket, személyesen vivén el mindkét gyülekezet kérvényét, s kedvező elintézésük érdekében minden lehetőt elkövettem. Sajnos Felsőszecse kérvénj'e kedvezőtlenül intéztetett el, a távollevő tanitó visszatérése nem engedélyeztetett, sőt a gyülekezet már többször — iskolája bezárásával fenyegettetve — felszólittatott az állás betöltésére. Rendkívül nagy gondot és felelősséget ruházott és okozott a viszonyok és helyzet bizonytalansága, a sok kérdezősködésre adott felvilágosítások és tájékoztatások megadása. Nem egy gyülekezetünk pénzei veszélyben forogtak, lebélyegeztettek, máshol az értéktelen fehér pénz . . . hadikötvények sorsa, a sokféle tanfelügyelői