A Barsi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1920. április, 1920. június, 1920. december

17 igaznak maradéka is áldott." — Meghatottan emlékezik meg a közgyűlés Patay László kir. táblai bírónak, az aranyosmaróti egyház főgondnoka, s egyh. megyénk vil. tanácsbirájának haláláról is, ki egy igazán sajnálatraméltó esetnek, a visszavonulás után Aranyosmarótra újra be­özönlött cseh katonák vadságának lett ártatlan áldozata, midőn barátjaival, ismerőseivel a Kaszinó helyiségében nyugodtan, békésen társalgott. A tehetséges, igazságszerető, meggyőződéséhez állhatatosan ragaszkodó, lelkiismeretére alkuvást nem ismerő, véleményét még a hatalommal szemben is mindég kimondó, függetlenségét áruba soha nem bocsátó, az erős kálvinista szellemtől áthatott férfiú elhunyta nagy veszteség minden téren, amelyre működése, tevékenysége kiterjedt, de legnagyobb veszteség családjára, melyhez mindig gyengéd, gondját szívesen, készséggel viselő családapa volt. Szeretteit vegye oltalmába a Minden­ható, neki pedig az Örökbiró, kezében az ítélet mérőser­penyőjével, adja meg az igazak jutalmát I Az emberi vadságnak, az elvetemültségnek, a kegyet­lenségnek, sőt az őrületnek egyik tettéről emlékezik meg a közgyűlés, midőn az emlékezet oltárán fáklyát gyűjt s meghajolva gróf Tisza István kerületünk volt főgondnoká­nak nagysága előtt tőle búcsút vesz Ki sem fejezheti szóval azt a veszteséget, mely a hazát, egyházunkat s a közügyet az Ő meggyilkoltatása által érte, ami midőn bekövet­kezett, megdöbbentette még ellenségeit is, azokat is kik a gaztettet elkövették. Nem volt magyar államférfi, ki hazá­jának ügyeit oly biztos kézzel, oly éles előrelátással ve­zette volna, nem volt még egyházunknak oly tagja, ki annak felvirágoztatása, anyagi ügyeinek rendezése, bizto­sítása körül csak megközelítőleg is annyit tett volna mint Ő tett. Jelleme tiszta, mint a kristály, vallásossága példa­szerű, képzettsége, tudása páratlan, hazaszeretete önfel­áldozó, minden tekintetben, ami az ember értékét emeli, másokat felülmúló volt. De éppen az okozta halálát, hogy nagyobb volt mindeneknél. Annak megrontói, ellenségei, ami előttünk szent, benne látták céljaik elérésének akadá­lyát, felbérelték a gyilkosokat, a lövések eldördültek s amit előre láttunk s amitől annyira féltünk, az a nemesen érző

Next

/
Oldalképek
Tartalom