A Barsi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1920. április, 1920. június, 1920. december

9 haza bocsátatott. Csakugyan történelmi tanúság és igazság, hogy bármily hatalom sújtoló ostora legelőször azokat a kopott, jelentéktelennek látszó — még is azonban elveket, eszméket, igazsákat . . ezreket, milliókat reprezentáló protestáns papokat és tanítókat éri ! Mindezen ügyekre és kérdésekre vonatkozó hivatalos iratok a közgyűlés asztalán feküsznek, egyrésze nem magyar nyelven . . s épen ezért minden esetben felterjesztéssel éltem érintkezésekben a magyar nyelvnek használása érdekében ! Mindkét évben végeztem az Egyházlátogatásnak a mai viszonyok között legalább én előttem kétszeresen fontosnak tetsző munkáját, előző évben csaknem egyedül, ez évben főjegyzőnk tevékeny és odaadó közreműködésével tettük ezt, minden különleges bejelentés nélkül, ezzel is kiemelni kívánva egyházi autonomiánk és törvényeink épségét és háborítatlan érvényességét. Jelentést a tapasztaltakról majdan a rendes közgyűléshez fogunk terjeszteni : már most is jelezni kívánva megnyugtatásul annyit, hogy Istennek legyen hála, a váltakozó viharok és események általánosságban minden nagyobb ártalom és veszedelem nélkül vonultak át egyházmegyénk s annak gyülekezetei felett, az azonban kétségtelen s mint irányító tapasztalat már most is megállapítható, hogy lelkészeinknek, tanítóinknak, amazoknak ugy a mindennapi életben, mint a szószéken ; emezeknek az iskolában sokszoros gondot, fáradságot kell forditaniok arra, hogy a kornak és viszonyoknak vallás és erkölcs ellenes áramlatait és irányát ellensúlyozni s hiveink hagyományos egyházias és vallásos érzületét s a jövő nemzedék erkölcsi érzését fenntarthassák és biztosithassák. Sajnálatos és elszomorító azonban 2 missio pontunk, AranyosMarót és Zólyom sorsa és állapota. Mindegyiküket megtépte . . megrázta, csaknem rombadöntötte a vihar. — Hiveik szétszóródva, minden anyagi forrástól, segélytől elzárva végveszéllyel küzdenek ! Mindkettőt meglátogattuk a felvett jkönyv szomorú képét tárja elénk mindkét Egyházunk siralmas helyzetének : mindkettőt felolvasni s intézkedést kérek, kötelességszerüleg jelentve már itt is, hogy Zólyomba az eltávozott s örök időkre emlékezetes érdemeket szerzett Tóth Lajos távozásával, helyettesül Puskás István martosi segédlelkészt rendeltem : javadalmát — időszaki tanácsunkon történt megbeszélés alapján az e. m. pénztárból havi 400 koronában egyháztól havi 60 koronában állapítottam meg, s az első havi