A Barsi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1916. augusztus
Vilmos holvényi, Patay Kálmán ágói, Hadnagy Gyulá farnadi tanítókat a jó Isten oltalmába kéri a közgyűlés ; Jakabfy Jenő hontfüzesgyarmati, Szarka Zsigmond szódói, Nagy Barna töhöli, Nagy Árpád gr-löki, Brányik Géza felsőpéli tanitókat pedig, kik hosszabb időn át nehéz küzdelmek között vet ek részt a haza védelmében, de most szabadságolva idehaza vannak, szeretettel üdvözli. Azon hirrel szemben, hogy egy tanitónk máráldozata lett a haza iránt való kötelességtoljesitésnek, az az óhaja a közgyűlésnek, vajha e hír valótlannak bizonyulna s a várva-várt béke eljöttével ő is megjönne a többi küzdővel, vagy a fogságban szenvedővel örömet, boldogságot hozva magával az aggódó szivekbe ! Köszönetét fejezi ki a közgyűlés : Főtiszteletü és Mél óságos Püspök urunk iránt azért, hogy Felsőszecsére Nehézzy Károly, Töhölhe pedig Bévárdy Lajos segédlelkészeket volt szives kirendelni a tanítói és részben a lelkészi teendők elvégzésére is ; ugyancsak köszönetét fejezi ki még a bori-i lelkész neje : Tóth Ilona úrasszony, Süttő Gerzson nyug. tanító, Patay Miklós, Patay Gyula lelkészek, Rácz Béla, Agyagásy Sándor s. lelkészek, Szabó Sarolta óvónő, a tergenyei és kis koszmályi róm. kath. tanítók, Kosztolányi Jolán nőtanitó iránt a gondozás nélkül maradt iskolás gyermekek sikeres tanításáért, a sárói és nagyölvedi gyülekezetek iránt pedig azért, hogy tanítónőiket voltak szívesek átengedniaz ágói, illetve kisóvári gyülekezetek nek hadbavonult tanítóik helyettesítésére. Szívélyesen üdvözli Pásztor Elek nyug. tanítót, ki a tanügy terén szerzett érdeme elismeréséül miniszteri biztossá neveztetett ki körünkbe, s így alkalma van ismét a tanügynek szolgálatot tenni. Egyrészről sajnálattal vesz tudomást arról, hogy az épités előtt álló egyházak a háború okozta nehézségek miatt nem építhetnek, de másrészről megnyugvást talál abban, hogy az e czélra fordítandó tőkéik szépen növekednek s így az alkalmas idő eljöttével nagyobb erővel könnyebben esnek át az épités nehézségein,