A Barsi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1915. augusztus

— 14 — fel voltak mentve az iskolába járás kötelezettsége alól, alig éltek ezzel a szabadsággal, szorgalmasan jártak, engedéllyel is csak is a szükséges esetekben mulasz­tottak ugy, hogy az 5—6. osztályúak mindenütt, s az ismétlősek is 1-2 kivétellel altaljában meg voltak vizs­gálhatók. Nagy gondot okozott bevonult tanítóink he­l>eittesitése, főként a filiákban, s itt ismét ki kell emel­nem gyülekezeteink áldozatkészségét, ügyszeretetét, hogy bár harctérre vonult tanítóik és családjainak is legna­gyobb készséggel szolgáltatták ki járulékaikat, mégis minden lehetőt elkövettek, hogy helyettes tanitó vagy tanítónőhöz jussanak s nem egyszer, de többször is hir­dettek pályázatot, csakhogy gyermekek gondozatlanul és ikoláik üresen ne maradjanak. Mindkét mozzanat ör­vendetes jele népünk jóra kész szellemének, lelkületé­nek, s édes reménnyel töltheti el lelkünket a jövő iránt. Szép, megható jelenetben volt része az Egyházlá­togatásnak Hontvarsányban, a hol a maroknyi kis isko­lássereg, a jutalom dijul kiosztott összeget kiegészítve a maga kis adományaival, kis szónokuk által az Egy­házlátogatás kezébe tette le, a harcban elesett tanítók árvái részére. — Kisóvár lelkes hivei pedig a húsvéti ünnepek alkalmával önkéntes felbuzdulással 100 kor. adományt gyűjtöttek s küldöttek harctéren levő hűséges tanítójuknak. Kis dolgok talán, de szép és megható je­lei népünk és gyermekeink jóravalóságának. Ugyancsak ki kell emelnem Hontvarsányban azt a gyönyörű szép, legnagyobb részben összhangzatos éneklést, mellyel több­ségiben más vallású iskolásgyermekek a mi szép éne­keinket valóban szivet, lelket gyönyörködte töleg, meg­hatóan énekelték s azt az ügyességet és szakértelmet, melyet a gyülekezet buzgó tanitója az iskolát, tanitóla­kot, körülvevő kertet, területet rendbe hozta igazi kertészeti érzékkel, szép kis parkot létesített az azelőtt

Next

/
Oldalképek
Tartalom