A Barsi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1911. július

— 18 — Tekintette] azon körülményre, hogy a barsi e. megyében használt eg,yh. látogatási kérdések teljesen fedik a törvény rendelkezéseit s mindenben alkalmazkodnak a változott viszonyok és a mai kor kívánalmaihoz s a midőn kiterjeszkednek az egyház es iskola kill- és bel életére, a gyülekezetek vallási erkölcsi, hitéleti állapotának vizsgálata mellett az anyagi ügyek kezelésének kiható és rendszeres ellenőrzésére, a gyülekezeti tagoknak és tisztviselőknek egymás közötti viszonyára és kötelességeik teljesítésére s általában az egész gyülekezeti élet tiszta képének feltüntetésére irányulnak : a barsi e. megye nem látja szükségesnek az egyh. lát. kérdések átalakítását. 16. Az Egyh. Ker. Közgyűlés 1910 évi szept. 28-án tartott gyűlésének 102 jkvi pontjában vonatkozással az egyetemes Konvent 1910 évi április 5—9 napjain tartott ülésének 75. jkvi számú határozatára, melyben felhívta az Egyházkerületeket, hogy kebelbeli egyházközségeiket útasitsák a kántortanitói állások külön kántori fizetésének az egyházkerületileg megállapítandó minimum mértékéig leendő fölemelésére illetve kiegészítésére — felhívta Egyházmegyénket is a Kántortanitói minimális fizetés megállapításának tárgyában határozathozatalra. Közgyűlésünk elvi szempontból elfogadja az énekvezérek országos egyesületének álláspontját, a midőn nehézményezi, hogy a Kántortanítók, jóllehet kettős limitait viselnek, még is sok helyen csak az egy fizetés fejében járó tanítói díjazással kell megelégedniük, mig nem Kántor társaik ugyanazon dijjazásért csak egy hivatal terheit viselik ; azonban tekintve a kérdés pénzügyi oldalát, a gyakorlati megoldás nagy nehézségekbe ütközik. Az 1893. XXVI. t. c. majd, 1907 XXVII.t с. a tanítói javadalom minimumáig lefoglalta a kántori járandósá-