A Barsi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1911. július

gyanánt osztassa szét a jó tanulók között s a többi kerületeket is keresse meg hasonló eljárás céljából. 15. Az őszinte kegyelet érzésével áldoz közgyűlésünk lelkészi karunk volt Nesztorának, Kiss Károly volt grvezekényi lelkész emlékének. Hosszú időn keresztül volt az Ur szőlőjének hűséges munkása, aki ugy is mint több rendbeli tisztségre elhívott tiszviselő, mindenkor önzetlenül, szigorú kötelességérzettel, még öreg korában is lankadást nem ismerő tevékenységgel, nagy buzgósággal szolgálta anyaszentegyházunk ügyét. Méltó, hogy érdemeit jegyzőkönvünk lapjain is megörökítsük, s részvétünknek, a gyászoló család előtt, jegyzőkönyvi kivonatban kifejezést adjunk. Résztvevő szívvel emlékezik meg közgyűlésünk a korán elhunyt ifjú segédlelkész Gutrai Mátyás elköltözéséről, aki kora elhunytával sirba vitte mind azt a sok szép reményt, melyet a jeles készültségi! ifjúhoz mindenki méltán fűzött. Őrizzük meg kegyelettel emlékezetét s a ki csak láthatta az igéret földjét, de oda már nem mehetett be, nyerje el jutalmát a menyei hajlékokban! Az esperes urnák azon nemes szivü intézkedését, hogy a szegény sinlődő beteg részére, az e. m. pénztárból 30 koronát utalt ki segélyül, s hogy a temetési költségeket aze.m. pénztár által fedeztette, jóváhagyólag tudomásul veszi a közgyűlés. 16. A kegyeletes megemlékezés után igaz örömmel ragadja megközgyülésünk az alkalmat, hogy őszinte tisztelettel párosult szeretettel üdvözölje világi tanácsbirói karunkegyik érdemes tagját Kádár Kálmán urat, a kit a tornaaljai egyházmegye, az egyházi élet mezején mindenkor kifejtett önzetlen, odaadó munkásságáért, és puritán jelleméért, fenkölt liberális gondolkozás módjáért, tiszta egyenes Kálvinista öszin-