A Barsi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1911. július

áldása s az óhajtott siker koronázza. Nem mulaszthatja el, hogy az Esperes Urnák is köszönetét tolmácsolja azon önfeláldozó У fáradozásáért, melylyel ezen törekvő gyüle­kezetet gondjaiba vette, s a templomalapkő letételi ünnepélyen, gyengélkedése dacára is részt vett, hogy osztozzék a zólyomi hí­vek örömében. 10. A mig egy részről örömmel látja közgyűlésünk, hogy iskoláink vezetése csak­nem kivétel nélkül igazi szakavatott, hiva­tásuk magaslatán álló, példás, kiváló szor­galmas. ügybuzgó munkaerők kezében van s tanügyünk magas niveaun áll, s a köz­ségi és állami .iskolákban is a vallásokta­tás a kívánalmaknak teljesen megfelelő : addig másfelől fájó érzéssel értesül, hogy több helyen járvány pusztított az iskolás gyermekek között s a grvezekényi gyüle­kezetből több mint 10 reményteljes növen­déket ragadott el a pusztító kór. A mai egykekorszakban ily nagy veszteség őszinte részvétünket váltja ki. 11. A kiskálnai iskolaépitési ügyben Esperes ur intézkedése helyeslőleg tudomá­sul vétetik. 12. Az 1908 évi XLVI. t.-c. kimondja, hogy a tanköteles gyermekek után 50 f. felvételi dij szedhető, mely dijakból befolyó összeg ifjúsági és tanítói szakkönyvtárra fordítandó. Mondja ki közgyűlésünk, hogy ezen az ifjúságnak sziv, kedély, jellemkép­zését előmozdító, a tanítóság ismereteinek gyarapítását célzó közhasznú intézménye­ket iskoláiban oly formán létesiti, hogy a tömeges megrendelésből származó előnyö­ket felhasználva, az egyöntetűség szem­pontjából is megbízza az esperest és a tan­ügyi bizottság előadóját, hogy az elérhető legnagyobb kedvezmény, s lehetőleg több évi részletfizetés mellett rendeljék meg összes iskoláink részére a Konvent által

Next

/
Oldalképek
Tartalom