A Barsi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1878. május

6 zésére 100 flot utalványozott is, s az egyezés folytán 100 ft. a munkának az egyh. megyére beadásakor, 100 ft. annak kinyomásakor lenne fizetendő: miután t. Kiss Károly ur a barsi egyli. megye monográfiáját jelen gyűlésre beadta, a gyűlés azt n. t. Nagy János esperes, t. Varannay Lajos és l. Jókai Lajos lelkész uraknak mint bizottsági tagoknak elbírálás vésett kiadatni rendeli, mely bizottság ha azt elfogadhatónak véleményezi: felhatalmaztatik az esperesi hivatal, hogy az alku szerint már megállapított tiszteletdíjból méghátra levő 200 ftot t. Kiss Károly ur ujabb kérelme folytán egyszerre utalványozza, s a munka kiadása iránt megtegye a kellő intézkedést. Tavali jegyzőkönyv 32. p. alatti azon határozat, hogy az egyh. megyei hivatalnokok hivatali ideje világlatban tartassék: pénztárnok ur jelentése szerint teljesíttetett. 12. Esperes ur jelenti, hogy a tavaszi jegyzőkönyv 43. p. alatti azon indítványa egyh. megyénknek, hogy az államsegély kiosztásánál a népesség mellett, az egyházak anyagi helyzete is figyelembe vétessék, a kerületen megbukott. s az államsegély kerületi határozat értelmében lélekszám szerint ki is osztatott : tudomásul vétetik. 1 3. T. Patay Károly szódói lelkész ur azon indítványa, hogy államsegélybőli jutalékot magok az egyh. megyék kezeljék, nem az egyh. kerület: nem fogadtatik el, miután a kerületi intézkedés állal az egyh. megyék joga csorbulást nem szenved. 14. Olvastatott a dunamelléki superintendens főtiszt, nsgos Török Pál ur alapítvány levele, mely jegyzőkönyvbe iktattatni rendeltetvén itt következik : ..Életkorom 70- ik éviben eljutottam az élet azon tetejére, hol a nyugoti, az esti szellők hűsen fuvallanak. Ilyenkor az ember nem kiván élni a jelenben, mert az testileg fájdalmas, a lélekre nézve borús, hanem él a kedves emlékű múltban, s a kinek hite és reménye van. a jövőben. A múltból igen gyakran merülnek föl emlékezetemben, mint kedves helyek, hol gyermek éveimet éltem, A. Várad és Pózba, s hol ifjú koromban s később atyám házánál sokszor megfordultam Uj-Bars. Ennek tanúságaid s maradandó emlékjelül, a következő alapítványokat teszem: 1. Az alsó-váradi egyháznak adok 200. az az kétszáz forintot oszt. értékben, a végre, hogy ezen tökepénz évenkénti kamata, vagy jövedelme a nevezett egyház évi szükségei s költségei fedezésére használtassák, forditassék. 2. A pozbai lelkész úr és ennek utódainak lelkészi évi fizetése javítására alapítok 200 = kétszáz forintot oszt. értékken, oly értelemben, hogy ezen