Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1945-49

1947 - 1947. április - Jegyzőkönyv

- 131 Számban vannak együtt. Dr. Tóth Endre egyházkerületi lelkészi főjegyzőt a; jegyzőkönyv vezetésére felhívja s az ülést megnyitja. 6. Egyházkerületi tanács tárgyalás alá veszi a fakultatív vallásoktatás ügyét- Ezzel kapcsolatban ismertetésre Kerül a tiszántúli egyházkerület taná* csának 1947- március 18*án hozott határozata, dr. Ravasz László püspök* nek az Élet és Jövő 1947. március 29*i számában s a magyar református presbiterekhez intézett Húsvéti körlevélben megjelent cikkei, a dunamelléki egyházkerület 1947. március 26*án tartott tanácsülésének határozata, Győry Elemér püspök úrnak húsvét vasárnapján a pápai templom szószékén el* hangzott prédikációjának e tárgyra vonatkozó részlete, a Magyar Refor* mátus Ébredés 1947. április 5*i számában a nyíregyházi szabad tanács ülésén ehangzott véleméjny s viegiujl a főiskolai igazgatótanács lelkészi elnöke által felterjesztett s az igazgatótanács tagjainak 1947. április 7*én tartott! értekezletén e tárgyban hozott határozat- Mindezekhez kiegészítésül püspök úr tájékoztatja a tanács tagjait a fakultatív vallásoktatás ügyében folyta* tott tanácskozásokrólAz egyházkerületi tanács beható tanácskozás után az egyház* kerület nevében a következő felterjesztést teszi az egyetemes kon* venthez: A dunántúli református egyházkerület tanácsa megállapítja, hogy a református egyház és iskola a lelkiismereti és vallásszabad* ság eszméjéből született, a négyszázados Habsburg elnyomás ideje alatt állandóan ennek az eszmének volt bátor védelmezője. Ugyan* ennek a lelkiismereti és vallásszabadságnak a jegyében egyházkerü* leti tanács — meggyőződése szerint az egész magyar református)* sággal egyértelemben — vallja, hogy a Szentírással, hitvallási ira* tainkkal és egyházi törvényeinkkel teljes összhangban a szülők református volta és a keresztség ténye önmagában döntő érv amellett, hogy a gyermekek vallásoktatásban és református neve* lésben részesüljenek. Ezen az alapon tehát a gyermekek vallásokta* tásban való részesítése kérdéses sem lehet: az egyházhoz való tar* tozás szükségszerűen maga után vonja a vallásoktatást, a kettő el* választhatatlanul együvé tartozik. Következik azonban ebből az is, hogy református szülők számára gyermekeik vallásoktatása |és református szellemű neveltetése nem kényszer, hanem református voltuk természetes joga és szabadsága. Mindezekből tovább követ* kezőleg a vallásoktatás fakultatívvá tételének terve a magukat re* formátusoknak valló s gyermekeiket megkereszteltetett szülők szá* mára felesleges. Ellenben bármilyen formában való felvetése, vagy épen erőszakolása, az eddigi jelek szerint is, a lelkeket felkavaró hatású s társadalmunk és országunk életére káros. Épen azért fel* kéri egyházkerületi tanács az egyetemes konventet, lépjen közbe a magyar kormánynál, hogy a vallásoktatás fakultatívvá tételének