Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1943

1943. március - Oldalszámok - 25

— 25 — nem jártam taposatlan ösvényen. Az ezután következőkben lépésről-lépésre nyomon szeretném követni elődömet, aki meleg atyai és baráti kézszorítással adta át nekem, mint az egyházkerület lelkészi főjegyzőjének folyó évi február hó 2-án a püspöki hivatalt. Bár kézenfekvő lenne áldásos püspöki, egyházkormányzói és pásztori szolgálatának méltatása, de meghaladja a mostani feladatom keretét és csak ismétlésekbe bocsátkozhatnám múlt évi egyházkerületi közgyűlésünk 43. és 241. sz. határozataiban foglaltak után. Úgy érzem azonban, nem vehetem át kezéből az egyházkerület lelki vezetését anélkül, hogy meg ne köszönjem azt a szeretetet, melyben ifjúságomtól fogva részesített, azt az önzetlen, puritán, higgadt, a dunántúli évszázados tradíciókhoz ragaszkodó, egyházkerületünk intézményeit szivén viselő, soha kivételt nem ismerő — vagy ha igen, a legkisebbet, a leggyengébbet mindig előnyben részesítő példaadását. Ezekben mindig tanácsolom és serkentőm lesz patriarchai alakja, örökifjú szíve és munkás szeretete. Nekem pedig legyen szabad remélnem, hogy felette nehéz terhem hordozásában, ha tanácsért, vagy segítésért hozzáfordulok, segítő jobbját nem tagadja meg tőlem. Vallom, megerősítem és követem azokat a szempontokat, melyeket püspöki székfoglalójában és évről évre általam referált püspöki jelentéseiben mondott el elemi és középiskoláinkról. Külön is hangsúlyozom, hogy rendithetetlen hive vagyok a felekezeli iskolázásnak. Kívánom tanítóink, tanáraink javadalmának korszerű rendezését, hogy a tanító és tanár megkaphassa nemzetépítő munkájának ellenértékét, családja tisztességes fenntartása és az annyira kívánatos önképzés érdekében. Örvendező lélekkel teszem magamévá főiskolánk megkezdett építkezésének továbbfolytatását és befejezését. Nem kisebb jelentőséget tulajdonitok a lelki építésnek: azért tanárok és tanulók részére konferenciák rendezésével kivánom lehetővé tenni, hogy ők maguk is mint élő kövek épüljenek fel lelki házzá. Meg kell újulni főiskolánk minden tagozatának nemcsak külsejében, hanem bensőleg is, különben napjai meg lennének számlálva. Pápai kedves intézményeinkkel együtt, bár nem az egyházkerület a fenntartója, tettekben megbizonyosodó szeretetem és gondoskodásom tárgyát fogja képezni a csurgói kollégium mind a négy tagozatával. Óhajtok hozzájárulni ahhoz, hogy betölthesse azt a nemes hivatást, melyet egyházi és nemzeti szempontból eddig is végzett, mely a jövőben még fokozottabb mértékben reá hárul. Római katholikus magyar testvéreimmel s magával a r. kath. egyházzal szeretném a viszonyt bensőségessé, evangélikus atyánkfiaival az együttműködést még áldásosabbá tenni. Az általános kívánalmak hangoztatása helyett hadd mutassak rá a magyar keresztyénség legidőszerűbb kérdésére, a magyarság lelki egységére. Álláspontomat részletekbemenően kifejtettem a közelmúltban egy előadás keretében, de itt is elengedhetetlennek tartom annak kijelentését, hogy a magyarság lelki egységét, a különböző keresztyén felekezetek testvéri összefogását hőn óhajtom és minden tehetségemmel munká-