Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1942

1942. október - Oldalszámok - m01_1

PÜSPÖKI JELENTÉS a dunántúli református egyházkerület 1942 október 22-én és következő napjain Pápán tartandó rendes közgyűlésére. Főtiszteletü Egyházkerületi Közgyűlés! Templomaink karzatainak és az erős férfiak padsorainak buzgó látogatói egyre fogynak, a magyar Tejút csillagainak száma pedig szinte napról-napra nő. Minden csillag egy-egy, a drága magyar föld, a boldog magyar családi tűzhely és az Isten nevének imádására szentelt magyar templom védeímezésében messze napkeleten hősi halált halt magyar honvéd megdicsőült, mennyekbe felrepült lelke, ragyogó gyémánt ebben az égi koronában. Isten előtt bizonyára egyforma mind, nagyságban is, ragyogásban is. Isten mindeneket javunkra vezérlő végzése engedte meg és rendelte úgy, hogy fiaink és testvéreink a legnagyobb áldozattal, vérük hullásával, életük feláldozásával tegyenek bizonyságot a magyar igazságról; az Ő bölcsessége, igazsága nem a mi mértékünk, hanem a kegyelem mértéke szerint ítélkezik, ez az isteni kegyelem pedig egyformán mindenkié, valakik azt a hitnek karjával megragadják. Mi, véges emberek szívünkön keresztül látjuk és értékeljük a magyar Tejút ez új csillagezreit. Könnyet, egy-egy csepp fájó könnyet hullatunk valamennyiért. De ha egyet a sok közül a nemzet közössége kiválaszt, magáénak tart, s ez egyért ezrek és ezrek könnyzápora kicsordul: ennek az egynek a sugárküllői e könnyzáportól megfényesülnek, ez az egy kiválik, kiemelkedik csillagtársai közül, nagyobbá, ragyogóbbá, tündöklőbbé lesz, eszménnyé, példányképpé, ideállá magasztosul... És azon az augusztus 26-i nagy 1