Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1942

1942. október - Oldalszámok - 199

— 199 térése után a volt szlovenszkói és kárpátaljai egyetemes református egyház megszűnt s ettől fogva az intézet fenntartását a hátralékos járulékokból s az évi 5000 P államsegélyből tudta az igazgatótanács biztosítani. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter úr az intézet fokozatos megszüntetését rendelvén el, a komáromi református koedukációs tanítóképző-intézet az 1941/42. tanév végével tulaj donképen meg is szűnt. Azonban az igazgatótanács előterjesztése alapján a dunántúli református egyházkerület is szükségesnek látta ennek az egyházi és nemzeti szempontból egyaránt fontos hivatást betöltő intézetnek további fenntartását, ezért 222/1941. szám alatt felterjesztést intézett az egyetemes konventhez a komáromi református tanítóképző-intézetnek, mint kizárólag férfi tanítóképző-intézetnek további fennmaradása érdekében. Az egyetemes konvent folyó évi május hó 6—7. napjain tartott ülésében magáévá tette az egyházkerület felterjesztését és az E. T. V. tc. 87. §-a alapján engedélyezte azt, hogy ez az intézet az 1942/43. tanévtől kezdődően mint fiuliceum és tanítóképző-intézet tartassék fenn; egyben megkérte az elnökséget, hogy ennek érdekében a vallás- és közokatásügyi miniszter úrhoz előterjesztést tegyen. Az intézet igazgatótanácsa a határozat tudomásul vétele után küldöttségileg felkereste az egyetemes konvent elnökségét s tőle azt a felvilágosítást kapta, hogy a szükséges előterjesztést megtette és illetékes helyről a legnagyobb méltánylást és támogatást nyerte az intézet további fennmaradására nézve. Arra való tekintettel pedig, hogy az intézet volt fenntartója ma már nem létezik, a barsi és komáromi egyházmegyék pedig önmagukban elégtelenek a fenntartással járó terhek hordozására, igazgatótanács azt a kérelmet terjesztette előbb Medgyasszay Vince püspökhöz, majd az egyházkerületi tanácshoz, hogv a dunántúli református egyházkerület vállalja az intézet fenntartását. Kérelmét azzal támasztja alá, hogy az egyházkerületnek fiútanítóképző-intézete nincs és elsőrendű érdek, hogy elemi iskoláinkban saját intézetünkben nevelt tanítók tanítsanak s e mellett nemzeti érdek az, hogy ez az egyetlen tanítóképző-intézet az országban, melyben szlovák nyelvet is tanítottak és tanítanak tovább is az intézet fennmaradása esetén, minek folytán szlovák nyelvű egyházközségeink, de más szlovák tanítási nyelvű iskolák is ebből az intézetből kaphatnának tanítókat, ami nagv megnyugvást jelentene mind egyházi, mind nemzeti szempontból. A kérvényhez költségvetést csatolt az egyes líceumi osztályok fokozatos kiépítésének megfelelően. Egyházkerületünk püspöke a beadványt kiadta az egyház-