Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1941

1941. november - Oldalszámok - m01_14

— 14 —• tése és felszerelése. Az előkészítő munkálatokat Isten segedelmével a tél folyamán meg fogjuk tenni, hogy az építkezés, a nőnevelő kibővítésével kapcsolatban a jövő tavasszal már megkezdhető legyen. A fiúiskola két új szárnyának felépítése immár befejezést nyert. Erről az építtető bizottság jelent. Itt csak azt kérem: méltóztassék elismerést nyilvánítani az építő vállalkozó uraknak a becsületesen végzett munkáért. Azokat pedig, kik a majd naponként jelentkező nehézségeket nagy és fáradságos utánajárással, jóindulatú támogatással legyőzték, illesse megérdemelt hála. Különösen ki kell ezek közül emelnem fáji Fáy István m. kir. titkos tanácsos, VK államtitkár, Huszka János miniszteri tanácsos, dr. Molnár Imre építtető bizottsági elnök, Dudás Kálmán tervező és mérnök urakat, legkivált pedig dr. Tóth JLajos gazdasági tanácselnök urat, ki előtt semmi sem volt fárasztó, kelletlen, vagy lehetetlen, ami az építkezéssel kapcsolatban állt. Szeretettel kérem őket, hogy amit Isten nevében elkezdettek, folytassák azt tovább is hasonló buzgósággal, fáradságot és akadályt nem ismerő lelkesedéssel s fejezzék is be Isten dicsőségére, a magyar tanügy javára, egyházkerületünk dicsekedésére. Reménységem van, hogy a következő tanévre pápai kollégiumunk minden tagozata megfelelő helyiséggel rendelkezik a mindinkább növekedő tanulósereg befogadására. Növekedés van a fiuk számában is, de különösen meglepő polgári leányiskolánk és leányliceumunk növendékei számának szinte ugrásszerű szaporodása. A polgári iskolások létszáma majd kétszáz, a liceum és tanítónőképző együttese több, mint százötven, a bentlakóké meghaladja a százhúszat. Pedig a mult év végén nem is alaptalan aggodalmaink voltak, különösen leányliceumunk felől amaz ismert miniszteri rendelet miatt, mely a líceumi III. osztályt végzett leányokat, az érettségi elzárásával mintegy átparancsolta a tanítónőképzőbe s akkor erős ellenzést váltott ki. Részük van a növekedésben iskoláink jó hire mellett azoknak a lelkes egyházi és tanügyi férfiaknak is, kik meleg szeretettel ajánlják az Alma Matert hittestvéreinknek. Legyen szabad ezek közül különösebben kiemelnem a barsi és őrségi esperes urakat. A barsi esperesi jelentés, miután megemlíti a szomorú tényt, hogy az egyházmegyéből csak egy fiú és egy leánytanulója volt a mult tanévben a pápai főiskolának, a többek között így ír: »Kisebbségi sorsunkban mindig jóleső biztosság érzetével töltött el bennünket az a tény, hogy falvaink intelligenciájának nagyrésze az ősi főiskolából került ki, mert úgy éreztük,