Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1939

1939. október - Oldalszámok - 91

— 91 ­vetendő ki a példánkban említett 70%. Csakis ennek a módnak alkalmazásával véli a nyugdíj intézeti fenntartói járulékok igaz­ságos kivetését biztosíthatni. Az adatfelvétel technikájára vo­natkozólag adatfelvételi ivet terjeszt be. Egyházkerületi közgyűlés tisztában van azzal, hogy a nyugdíjintézetnek korszerű átépítése áldozatokkal jár. Nem is a nagyobb teher ellen lázadozik, valahány­szor a IX. tc.-t érintő javaslatokkal foglalkozik, hanem a közterhek igazságosabb elosztásáért zörget. Az egye­temes konvent 85/1939. sz. a. pontja világosan mutatja, hogy a IX. tc. életbelépésével olyan intézkedés iktató­dott be az egyházi életbe, amely ott állandó nyugta­lanságot tart felszínen, ami azt mutatja, hogy a tör­vényhozás elgondolása és a való élet között hasadék támadt. A hivatolt konventi határozat 12 pontban so­rolja fel az eddig oda befutott panaszokat és kívánal­makat, melyekre maga a konvent sem látta elérke­zettnek az időpontot, hogy érdemben döntsön felet­tük. Ez viszont azt mutatja, hogy az egyetemes egyház minden közülete érzi, hogy valahol hiba van. Azért űgy határozott a konvent, hogy »az indítványok és előter­jesztések felett a matematikai szakértő véleményének birtokában fog érdemi határozatot hozni«. így tehát feltehető az is„ hogy időt és alkalmat akar njujtani az érdekelteknek, hogy még több oldalról megvilágíthas­sák a kérdés gyakorlati sikját. Eddig hivatalosan még nem érintett szemszögből nézi a kérdést a tatai egyház­megye indítványa, amikor a lélekszámra kívánja hárí­tani a gyülekezeteket terhelő járulékok kivetését. Való­ban a lélekszám fontos és döntő szerepet játszik egy­házi törvényeinkben. A lélekszám alapján történik a jogok gyakorlása, ellenben a közterhek hordozása, mint a nyugdíj intézeti járulékok szétosztása is mu­tatja, gyülekezeti egységenként történik. Innen állott elő azután az a szembeszökő különbség, hogy míg 41 fillér volna az országos átlag lélekszám után, ez az összeg Dunántúl 74 fillér, Tiszáninnen 68 f, Dunamellé­ken 40, Tiszántúl 30 f. Számszerűleg pedig azt jelenti, hogy Dunántúl 74 és félezer járulék helyett 181 és fél ezer pengő nyugdíjintézeti közterhet visel. így eztán természetes, hogy legnagyobb a nyugtalanság Dunántúl, ahol 4—500 lélekre még egy-egy gyülekezeti élet háztartási költsége is nehezül. Épen ezért mély

Next

/
Oldalképek
Tartalom