Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1938
1938. október - Oldalszámok - 14
— 14 — szak akadályozta meg a debreceni világgyűlésen való megjelenésben, azonban egyházkerületi közgyűlés hitet tesz amellett, hogy az ilyen rövidlátásból eredő erőszakosság csak fokozza elszakadt véreinkben a hazavágyódás szent tüzét és sietteti a szebb és boldogabb jövő hajnalhasadását, a magyarság »víg esztendejének« mielőbb valóra válását. Szeretettel köszönti az ORLE elnökségét az első magyar református világgyűlés sikeres megrendezéséért. 17. Püspök úr megemlékezik jelentésében Kölcsey Ferencnek ezelőtt száz évvel történt elhunytáról. E jelentős évfordulón hazánk minden számottevő tudományos és kultúrintézménye méltó módon emlékezett meg a magyar nemzet felséges imádságának: a Himnusznak örökké élő szerzőjéről. Egyházkerületi közgyűlés a maga részéről is kegyelettel áldozik Kölcsey Ferenc, a kiváló államférfi, szónok, költő, kritikus és nemzetnevelő emlékének; áldja a mindenható Istent azokért a lelki kincsekért, melyekkel oly gazdagon megáldotta hazánknak és egyházunknak ezt a hű fiát és különösen imádkozó lelkéért, mellyel nem szűnünk meg könyörögni, mig magyar él ezen a földön: »Isten, áldd meg a magyart!« Felkéri püspök urat, hogy szíveskedjék körlevélben felhívni összes iskoláink tanári és tanítói karát, hogy a folyó iskolai év első felében emlékezzenek meg a növendékek előtt a Himnusz halhatatlan szerzőjéről és mutassák fel előttük a Himnuszban megnyilatkozó mély hitet és rendületlen bizodalmat. 18. Püspök úr jelentéséből is sajnálattal értesül egyházkerületi közgyűlés arról, hogy a debreceni nagynevű és fényes multu kollégium október hó 4—5. napjaira kitűzött négyszázados jubileumi ünnepségeit el kellett halasztani. Abban a reményben, hogy a külpolitikai viszonyok lehetővé teszik a tervezett lélekemelő ünnepségnek a közel jövőben megtartását, egyházkerületi közgyűlés a testvér meleg szeretetével köszönti a fenntartó tiszántúli egyházkerületet és a jubiláló kollégiumot azzal a jókivánattal, hogy ez ős magyar református kultúrintézmény megnövekedett alakjában nevelje és bocsássa ki falai közül még hosszú évszázadokon át a tudományban, a honszerelemben és istenfélelemben gazdag magyar ifjak ezreit és százezreit anyaszentegyházunk díszére és hazánk javára.