Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1936

1936. október - Oldalszámok - 7

— 7 — Főtiszteletü Közgyűlés! Nem osztom a csüggedést, melyről egyesek beszélnek. Sziklaszilárd a hitem a jobb magyar jövőben. Nincs kétségem afelől sem, hogy a magyar nemzetre és az egyházra várható új küzdelemnek végső eredménye a hitnek, a rendnek és a nemesnek győzedelme lesz. De minthogy az Isten hosszútűrő és az évekre terjedhető küzdelem veszélyeztetheti különösen a fiatalságnak jövőjét: nem tétlen panaszra, hanem cselekvésre és munkaprogrammra van szükség. Szilárd nyugalommal és személyes bátorsággal kell szembenézni minden aggasztó jelenséggel és ha a Gondviselés úgy rendeli, az első keresztyének halálos elszántságával kell felvenni a harcot. Lelkészi karunk, egyházi hatóságaink és a világi elem bizonyára egymást segítve fognak munkálni a széles néprétegek hitélete, művelődése és gazdasági haladása javára. Egyházunk az elhagyatott hiveket, különösen a szórványokban élőket, nemzeti érdekből is az eddiginél nagyobb mértékben fogja felkeresni és gondozni. Errenézve és a hitélet erősítése végett Dunántúl is nagyarányú törekvéseket észlelhetünk. Mint már négy évszázad óta, iskoláink ezentúl is buzgón fogják teljesíteni oktatási és nevelésügyi kötelességeiket, harcolni fognak a tudatlanság és a műveletlenség ellen. Ezenfelül, amennyiben hatáskörünkbe tartozik, végezni fogjuk az iskolánkívüli népoktatás körül reánk váró kötelességeket is. Mindezen a munkatéren különös gondot fogunk fordítani a magyar falvak és tanyák lakosságára. Támogatni fogjuk azokat az állami és társadalmi törekvéseket, amelyeknek az a célja, hogy magyar fajtánk számban, vagyonban és „a kiművelt emberfők" szaporodásával gyarapodjék. Igyekezni fogunk teljesíteni a társadalompolitikai munkásság terén ránk váró jelentékeny feladatokat is. Küzdünk a tömegnyomor és a munkanélküliség ellen, valamint a fiatal nemzedék megélhetési viszonyainak javítása és az állástalan ifjúság elhelyezése érdekében. Általában egyházi hatóságainknak is, az egyes egyházi tagoknak is teljes erővel közre kell működni minden olyan törvényhozási vagy igazgatási reformnak mielőbbi megvalósítása és sikeres keresztülvitele céljából, amely alkalmas arra, hogy növelje népünknek szellemi és anyagi erejét és — jelszavakat félretéve — a társadalmi és gazdasági rendnek bekességes, fo' izatos, de végeredményben gyökeres átalakítására irányul. Fokozatos legyen ez az átalakulás, mert a forradalmi, hirtelen változás helyett ez a haladásnak biztosabb módja, de gyökeresnek is kell lennie a változásnak azért, hogy az új rend inkább megfeleljen Krisztus Urunk szociális parancsainak, amelyeket magunkra nézve kötelezőknek ismerünk el.