Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1935

1935. február - Oldalszámok - 30

- 30 ­által naponként növeled hitünket te benned és amaz egyetlen egyben, ki lett nekünk szentségünk és váltságunkká a te nagy szerelmed örök ren­delése által. Kérünk Téged, jó Atyánkat: tarts meg minket ezután is az) erős hitben és az evangélium igaz ismeretében, hogy ne keressünk másban megtartást, hanem a Jézus Krisztusban, még pedig a megfeszítettben. Ezen hittel könyörgünk Uram minden emberért, a Te képedre és ha­sonlatosságodra alkotott testvéreinkért. Azokért, kik a Jézus Krisztus ál­tal imádnak Téged lélekben és igazságban és azokért is, kik a Krisztus nélkül szűkölködnek. Küldd el hozzájuk ama Te fényes Napodat, ki meg­világosít minden e világra született embert. Áldd meg a mi magyar református anyaszentegyházunkat, e mi dunán­túli egyházkerületünket, a szenteknek ez egységét, hogy megegyező hit és a jócselekedetekben meg nem fogyatkozó szeretet aranyszála fűzze ennek tagjait együvé, ugyanazon reménység galambszárnya emelje lelküket ég felé. Áldd meg ennek pásztorait, tanítóit és vezetőit, hogy a beszéd és élet, a tudomány és példaadás kettős égő gyertyaszálát ragyogtassák mindenek előtt, s ez által vezessenek sokakat igazságra és valóságos szent életre. Könyörgünk Uram a te nagy világod mi előttünk megcsonkítottságá­ban is legdrágább és legszentebb kicsiny darabjáért, a mi édes hazánkért. Legyen ennek földje bőség szaruja, hintegess rá tavaszi esők harmatát, hogy veteményei megkövéredjenek, övezd át aranykalászt érlelő nyári nap­sugárral, hogy a munkát áldással, a verejtéket kenyérrel fizesse vissza. Áldd meg a mi megalázott nemzetünket, hogy fején töviskoronával is tud­jon tűrő, bízó és méltóságos lenni. Áldd meg ennek minden tagját a kör zösségnek olyan érzésével, hogy egymás megsegítésében, egymás terhei­nek hordozásában ne ismerjenek fáradságot, vagy meglankadást, hanem összeforrt szívvel, összevetett vállal építsék azt a jövendőt, mely a gonoszul megvont mai határok válaszfalát lerontja, a széttépett bokrétát ismét összeköti. Áldd meg kormányzónkat, viharverte hajónk bölcs kormányosát éles szemmel, hogy észrevegye az örvénylő vizek mélyén rejtőzködő szirteket is, — erős kézzel, hogy a legdühödtebb hullámverésnek is ellene álljon, s az általad rábízott nagy értéket csendes és biztos kikötőbe vezesse. Áldd meg tanácsosait igazsággal és bölcs értelemmel, hogy lássák és kövessék,, amelyek a mi békességünkre valók. Áldd meg az alattvalókat bizalommal és engedelmességgel, hogy oldott kéve sorsára ne jussunk, s a mi testvér­telen fajunk szelek játékává ne váljék. Hallgasd meg Uram a te szolgád könyörgését akkor is, ha magáért imádkozik. Te tettél engem vigyázóvá. Nem kérek tőled csodatevő erőt, sem nyelveken szólást a Lélek által. Csak arra kérlek: adj hűséget és ki­tartást a szolgálatban és ne legyen az hiábavaló. Engedd elvégeznem a rám bizott munkát, — s aztán dicsőíts meg engem Temagadnál, ingyen kegyelemből, az én érettem is kínszenvedett Megváltóm érdeméért. Ámen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom