Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1935

1935. szeptember - Oldalszámok - 1_26

— 26 -11. A legsürgősebbnek és legfontosabbnak jelzett teendő, a gyakorló-iskola két tagozatra való fejlesztése tárgyában felkéri közgyűlésünk elnökségét és a főiskolai gondnok urakat^ tegyenek illetékes helyen megfelelő lépéseket új tanerő beállíthatásához szükséges állami segély megnyerésére s ennek folyósítása esetén a kívánt fejlesztés haladéktalan keresztül vitelére. 12. A polgári leányiskolával kapcsolatban a tanulmányi felügyelő úr jelentése által megkívánt új tanmeneteket a tanári kar elkészítette. Kérem ennek tudomásul vételét. 13. Tudomásul vételét kérem a testnevelési szakfelügyelő úr két jelentésének is, mely tanintézeteink testnevelését mintaszerűnek minősíti. 14. Tisztelettel javaslom még: mondja ki közgyűlésünk, hogy kívánatosnak is, szükségesnek is tartja papai polgári leányiskolánknak leánygimnáziummá való fokozatos átszervezését, a tanítónőképző-intézet további fenntartása mellett s kérje fel elnökségét az átszervezéssel kapcsolatos további eljárásra. Indoka ennek a korszellem, mely különösen a tisztviselő családok leánygyermekeinél már időszerűtlennek, kevésnek tartja a polgári iskolai négy osztály elvégzését; indoka továbbá egyrészt a fiúgimnáziumnak a leánytanulóktól mentesítése, másrészt a mindinkább elnéptelenedő polgári leányiskola helyén a leánygimnázium osztályai és ezzel a bentlakó növendékek létszámának remélhető lényegesebb emelkedése, a református leánynövendékek nevelésének kezünkben tartása, jobb előkészítése a tanítónőképző számára, mert a tanártestületek »egyértelmű megállapítása szerint a középiskolákból kikerült tanulóanyag jobb, mint a polgári leányiskolából kikerült«. (Molnár Oszkár.) Helyiségeink e célra egyelőre megfelelőek, kiváló tanárkarunk szívesen vállalja a jelenben élvezett javadalom és annak rendszere megtartásával a leánygimnázium alsó négy osztályának vezetését s azt hiszem, hogy kultuszkormányunk sem fog ez elé akadályokat gördíteni. A leánygimnázium első osztálya az 1936/37. tanévben nyílnék meg. Jóleső érzéssel emlékezem itt meg azon értékes tudományos munkásságról, melyet theol. akadémiánk tanári kara a »Theologiai Kézikönyvek« és »Pápai Református Theologiai Akadémia Kiadványai« cím alatt kinyomatott füzetek közrebocsátásával kifejt. Szives elnézést kérek a jelentés e részének kissé szokatlan részletezéséért, de szükségét éreztem, hogy a Főtiszteletű Közgyűlés egyházkerületünk e legnagyobb értékeinek belső és külső