Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1935
1935. szeptember - Oldalszámok - 121
— 121 -valóságaitól. Valljuk meg, hogy sokak szemében ez volt Antal Géza legjellemzőbb vonása. Csak azt látták, hogy a »banktheologus« mennyire ért a pénzügyekhez. Emlékszem, püspökké választása alkalmából voltak sokan, akik egyéniségének ezt a vonását emelték ki és azért szavaztak rá, mert biztosra vették, hogy az ő nagy pénzügyi tudása a világháború után megsemmisült egyházkerületi és főiskolai pénztárakat újra rendbe fogja hozni. És azok, akik ezt remélték, nem is csalódtak'. Hideg és metsző értelemmel tanulmányozta át a pénztári könyveket} és állapította meg, hogy mily rettentő a változás azóta, mióta ő gazdasági tanácselnök volt. A két pénztárban évtizedek takarékos munkájával, nagy hagyományozok és jóitevők vagyonából összegyűlt majdnem hárommillió aranykorona papirronggyá értéktelenedett és ott meredezett előttej a lét- és neimlét kérdései Elmondotta, hogy álmatlan éjszakákon át hogyan gyötörte őt a vigasztalannak látszó helyzet, mig Isten megadta neki az útbaigazítást, mit kell tenni:, odafordult az egyházkerület gyülekezeteinek áldozatkészségéhez, megpróbálta a ^ehetetlent: új terheket rakni a dunántúli kis gyülekezetekre. Istennek legyen hála, az egyházmegyék 1925-ben, ha aggódó szívvel, de mégis vállalták a húszezer arany korona rendkívüli járulékot és a főiskola léte meg volt mentve. Sokszor elgondolkoztam, hogy mily csodálatosak Isten útjai, Antal Géza is azért foglalkozott évtizedeken át a pénzügyekkel nagy alapossággal és szerzett sok, hivatásos pénzügyi embert felülmúló szakismeretet e téren, mert Isten őt arra tartogatta, hogy általa mentse meg a legszegényebb egyházkerületet és a pápai főiskolát a vagyoni összeroppanástót. Az ő céltudatos vezetésének, minden lehető forrást felkutató körültekintésének, a kisebb érdekeket a nagyobb érdekekért feláldozni tudó, bátorságának köszönhető, hogy a legnehezebb esztendőkben sem történt semmi fennakadás. Mig más egyházkerületek és főiskolák éveken át pénzügyi zavarokkal küzdöttek, nálunk, ha kisebb volt is a kenyér, amit nyújtott' az iskola, de biztos|an számíthattunk rá, mert volt egy erős kéz, amely lefelé intézkedett és parancsolt, felfelé kért, keresett, tárgyalt és végre is eredményt ért el minden vonalon. Az ő püspöksége alatt sikerült nemcsak különböző állami támogatásokat megnyerni, különösen főiskolánk nagyérdemű világi gondnokának és az egyházkerületi főgondnok úr őexcellenciájának hathatós támogatásával, de Veszprém vármegye és Pápa városa is egy-egy tanszék fizetését vállalták magukra, így akarván méltányolni azt a munkát, amit a főiskola évszázadok folyamán kulturális tekintetben végzett. Állandóan azon volt, hogy az egyházkerület gyülekezetei is az anyagi összeroppanástól megmentessenek. Meggyőződése az volt, hogy »csak vagyonilag konszolidált viszonyok között működő egyház fejthet ki valláserkölcsi téren is olyan eredményes munkásságot, amelyre az egyháztagok' s közelebbről a presbitériumok igazi lelki megnyugvással tekinthetnek®.