Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1933

1933. április - Oldalszámok - 1_3

— 3 — alkalmakkor a felolvasó asztalnál és ide vonzotta az ő nemes költészetét értékelő helybeli tisztelőit. Mindezeken felül Kozma Andor barátunk, hithű és biblia­olvasó református ember és pápai diák volt, aki itteni tanul­mányai közben boldogult atyjától, Kozma Sándortól, a kitűnő főügyésztől és nagybátyjától, a nagy Bocsor István tanártól is nemes lelki hagyományokat örökölt. Egyes költeményei év­századok múlva is meg fogják örökíteni az irodalomtörténet művelői és a költészet barátai körében azokat a benyomásokat, melyeket Pápáról nyert. Az a költeménye, amelyben a bibliát magasztalja, a »legszebb könyvnek« és ebben Jób könyvét a legszebb részletek egyikének mondja, a magyar reformátusok nemes olvasmánya marad éppen úgy, mint »Az agg prédikátora című versének bátor, hivő és lelki megnyugvást adó hangja, vagy »A karthágói harangok«-ró\ irt költeményének a pápai ősi kollégium tantermét megörökítő versszakai. Megboldogult kedves barátunknak budapesti temetésén a M. Tud. Akadémia oszlopcsarnokában is és a Kerepesi-temető­ben fekvő díszsírhely mellett főiskolánk kiváló világi gondno­kával, Darányi Kálmán, valamint Szász Károly ehker. tanács­bíró tisztelt barátaimmal és Tóth Lajos theologiai tanár úrral együtt képviseltem egyházkerületünket és személyesen is kife­jeztem a gyászoló családnál részvétünket. Tisztelettel kérem, vegye tudomásul a Bizottság ezeket az intézkedéseimet; kérje fel Püspök úr őméltóságát, hogy az Intéző-bizottság részvétét a gyászoló családnak szintén fejezze ki és a főgondnokkal egyetértőleg az őszi egyházkerületi köz­gyűlés alkalmából találjon módot arra, hogy kitűnő barátunk költői érdemei külön gyászünnepélyen méltattassanak. Egyházkerületi intéző-bizottság főgondnokának bejelentése folytán Kozma Andor úr elhunyta feletti részvétének felállással ad külsőkép is kifejezést és a legmélyebb részvéttel hajtja meg az elismerés és nagyrabecsülés zászlaját az ő emléke előtt és teszi le frissen hantolt sírjára a hálás emlékezet és kegyelet koszorúját; közelebbről siratja benne pápai főiskolánk nagy és hű diákját és hősi korának lantosát s gyászolja egyházkerületi közgyűlésünk és bíróságának illustris tagját, — emlékét jegyzőkönyvében megörökíti, s erről bánatos özvegyét jegyzőkönyvi kivonatban értesíti. A megüresedett világi tanácsbirói tisztségre a sza­vazást elrendeli s annak végrehajtásával püspök urat megbízza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom