Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1933
1933. április - Oldalszámok - 18
— 18 — nehézségek. — Utasítja közgyűlésünk a lelkészi kart is, a presbitériumokat is x hogy megkettőztetett gonddal őrködjenek a nyáj felett, mert egy tagnak az eltévedése is fájó veszteség. Felhívja az egyházmegyéket az egyke kérdésének lelkészértekezleten megbeszélésére, javaslatok készítése és felterjesztésére. Egyházközségeink figyelmébe ajánlja az adóhátralékok beszedése körül a pénzügyminiszter úr eljárásának követését, a hátralékok gabonában való leróhatásával; a pápai egyház iránt adományok felajánlásával vállalt kötelezettségek becsületes lerovását, — általában mindazon munka végzését, mely az istenországának bennünk és körülöttünk növekedését célozza és eredményezi. h) Isten iránti mély hálával vesz tudomást egyházkerületünk mindazon áldott munkáról, mely a külföldi egyházakkal való kapcsolatunkat az elmúlt évben is szorosabbra fűzte, bensőbbé tette és szilárdította. Melegen köszönti a skót egyház moderátorát, dr. Hugh R, Mackintosh urat és dr. J. Macdonald Webster urat, a skót egyház kontinentális bizottságának titkárát, kik hosszabb időt töltöttek nálunk, mikor is a Skóciában tanult magyar lelkészek megalakították a nagybritanniai diákok szövetségét; melegen köszönti dr. Keller Adolf urat, főiskolánk tiszteletbeli tanárát székfoglalója alkalmából; hálás elismerését és köszönetét fejezi ki a United Presbyterian Churchnek főiskolánknak nyújtott adományáért s ennek tolmácsolására püspök urat felkéri. — Különös háláját és köszönetét fejezi ki püspök úrnak a Nemzetközi Protestáns Flitelszövetkezet igazgatósági és közgyűlésen tett azon javaslatáért, mely lehetővé teszi nehéz helyzetben levő egyházközségeink közül legalább néhánynak a megsegítését. i) Az iskolai ügyek tárgysorozatunkban fel vannak véve. Meg kell azonban emlékeznünk a püspöki jelentéssel kapcsolatban az elemi iskolai taneredmények megállapításánál a kir. tanfelügyelők és egyházi iskolavizsgáló bizottságok közötti jelentős eltérésről, melynek főoka tudomásunk szerint abban rejlik, hogy a kir. tanfelügyelők évközben s leginkább módszeresség szempontjából, az egyházi iskolai bizottságok pedig év végén és a taneredmény szempontjából vizsgálják iskoláinkat.
