Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1933
1933. április - Oldalszámok - 2_15
— 15 — karaink száma csökkent. Működésükről az esperesi jelentések részletesebben nem emlékeznek meg, de a lapok közleményeiből következtetve egyes helyeken nagyon szép eredménnyel működnek. Szombathelyen június utolsó napjaiban a Magyar Keresztyén Leányegyesületek Országos Szövetsége rendezett konferenciát, melyen főgondnok úr őexcellenciája is megjelent, magam pedig akadályozva lévén a megjelenésben, Fülöp József körmendi esperes urat bíztam meg, hogy a Szövetséget s annak buzgó elnökét, Sulkowski Viktorné hercegnét egyházkerületünk nevében szívélyesen üdvözölje. Szórványaink gondozása tekintetében — fájdalom — ez évben sem jutottunk az anyagi nehézségek miatt sokkal előbbre. Nagyon szerettem volna, ha néhány szórványgondozó lelkész beállítását eszközölhette volna egyházunk, azonban egyetemes konventünk oly csekély összeget szavazott meg szórványgondozásunk céljaira, hogy azzal egy önálló szórványgondozó beállítása sem lehetséges. Pedig nagy szükség volna nemcsak Bercelvidéken, amely már évek óta törekszik arra, hogy szórványait megfelelően tudja gondozni, de más helyeken is, például Győrött és az őrségi egyházmegye területén olyan lelkészekre, akik kizárólag a szórványok gondozását végeznék. A balatonmenti fürdőtelepek lelki gondozására is juttatott egyetemes konventünk kisebb összeget s most várjuk a három érdekelt egyházmegye jelentését arról, hogy az elmúlt nyáron a fürdővendégek lelki gondozását miként teljesítették. Szórványmissziói központi jelleggel birnak Nagykanizsa, Szombathely, Sopron, melyek közül csak az utolsónak van meg temploma és lelkészlaka, mig a másik kettő most fáradozik azon, hogy templomot és megfelelő lelkészlakot építsen. Nagykanizsai egyházunk május 7-én tette le újonnan épülő templomának alapkövét, amely ünnepélyen résztvettem, beiktatva egyúttal gróf Teleki Béla és Kovács Sebestyén Miklós tiszteletbeli egyházközségi szórványgondozói főgondnok urakat. Nagykanizsa még küzd nehézségekkel s különösen új lelkészlaka építése áldozatokat kíván híveitől, de remélhetően azzal a törhetetlen buzgósággal, amellyel lelkésze évtizedeken keresztül gyűjtötte és újragyűjtötte a szükséges anyagi eszközöket, sikerülni fog a még fennálló anyagi nehézségeket megszüntetni. Szombathelyen a gyülekezet a vele évtizedeken keresztül társulva volt evangélikus gyülekezet ellen a közösen bírt és szerzett javakból arányos részesítés címén pert indított, amely per két bírói fórumon, a törvényszéken és a királyi táblán a gyülekezetre nézve kedvezően folyt le, azonban a legfelsőbb bíróság, a királyi kúria a végleges döntést nem hozta meg, hanem visszaküldte az ügyet azzal az