Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1932

1932. május - Oldalszámok - 9

— 9 — hogy a nagyszalontai partikula, a debreceni kollégium és (Baksayra gondolva) a csurgói iskola tanulója miközülünk való volt. Arany János egyéniségére, műveire kimutathatólag hatott és több halhatatlan munkájából mindig ki fog áradni az a tény, hogy egyszerű falusi kunyhóban született, deákos műveltségű, elszegényedett, de hitben és istenfélelemben gazdag apa és áldott anya mellett gyermekkorát, mint maga írta, a szülői házban, mint egy „szentegyházban" élte át, hogy iskolai oktatásának alapját, habár fogyatékos tanrendszer mellett, református iskolában nyerte és ezen az alapon később mint „autodidakta" a tudománynak, a művelődésnek és a költészetnek legmagasabb ormaira emelkedett. Hivatott szakférfi kimutatta összes munkáiban gyermek- és ifjúkori vallásos és egyházi olvasmányainak, különösen a Szentírásnak befolyását. Ez, évezredben egyszer jelentkező nagy géniusznak nemzetnevelö hatására e gyermekkorában nyert tanításoknak is fontossága volt. Ezt hálásan kiemelve, ismételve hangsúlyozom: Arany Jánost nem foglalhatja le magának semmi országrész és egyik felekezet sem. Művei az egész magyar nemzetnek örök értékei közé tartoznak és ő világfogytáig a legnagyobb magyar költői lángelmék egyike marad, akinek — most eltekintve emberi és jellembeli nagyságától — költői nagysága is valóban imponáló. Korunkban megint példát adók ennek a nagyságnak egyes alkatrészei: csendes, de tüzes magyarsága, nemzeti érzése és emellett mégis teljesen egyetemes műveltsége; az, hogy költészete a „nemzeti léleknek legmélyéből fakadt és onnan a legmagasabb művészeti régiókba szárnyalt", egybeforradása népével, közreműködése ennek haladásáért és küzdelme minden, nem jelszavas, hanem igazi demokraiikus eszméért, tőrőlmetszett gyönyörű magyar nyelvezete, teremtő ereje és (hiába tagadta, részben őszintének vélt csalódással talán hitte is) képzeletének gazdagsága, mellyel egy odavetett szóból, néha egy verssorból halhatatlant és maradandó értékűt alkotott. Hozzátartozik még nagyságához rendkívüli emberismerete. Ügy belelátott az emberi szívbe és erényeit épp úgy, mint gyarlóságait úgy meglátta, mint a legnagyobbak a világirodalomban. Rendkívüli sokoldalúságából eredtek: a felülmúlhatatlan balladák, az epikai halhatatlan alkotások, a komikai és szatirikus éposznak különböző változatai és lírájának igaz gyöngyei. Meglepő még a levertségből és a kissé neuraszténiás hangulatból is többször kicsillanó aranyos humora és annyi más jelesség, amit negyedórákon kellene fejtegetnem. Manapság különösen a fiatalabb nemzedék egy részénél divatos fitogtatni, hogy az elavult nemzeti érzés helyett a magasabb kozmopolitizmus valami fensőbb tulajdonság. Ezzel, a bizonyára csak egyeseket megszédítő divattal szemben Arany szavait variálva mondhatom: neki is áldott volt, nekünk ezerszer áldott az a bölcső, amely őt magyarrá ringatta és haló porában is áldott ő maga, aki, míg bújdosott e földi téreken, lelkében és müveiben mindig a legmagyarabb volt.