Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1932
1932. május - Oldalszámok - 4
— 4 — a tatai egyházmegyéből \ Lőke Károly esperes, Besse Lajos, Komjáthy Aladár, Várady Lajos lelkészi-, Thaly Dezső, Varjú József világi képviselők; a veszprémi egyházmegyéből: Szűcs József esperes, Kovács Lajos, Somogyi Zoltán lelkészi-, Cseresnyés József dr. világi képviselők; dr. Lázár Andor egyházkerületi ügyész; dr. Szász Ferenc egyházkerületi világi számvevő; a tanintézetek részéről: Faragó János középiskolai felügyelő, dr. Bene Kálmán, Fejes Zsigmond, dr. Kőrös Endre, dr. Tóth Lajos; az egyházkerületi tanítóképviselők közül: Császár Ede, Kovács Dániel, vitéz Szalóky Lajos, Zsemlye Gyula; dr. Adorján Gyula főiskolai ügyész; dr. Baranyay Ferenc gazdasági tanácselnök; Molnár Imre gazdasági szakértő és Fazekas Mihály püspöki titkár. Mely alkalommal: 1. Dr. Antal Géza püspök úr a következő égbeszárnyaló imádságban áldást kér a közgyűlés alkotó tagjaira s annak munkájára: Mindenható Isten, örök jóságú Felség! Egy év pergett le azóta, hogy egyházkerületünk ügyeinek intézésére egybegyűltünk, egy csepp az örökkévalóság óceánjában, de az emberi életben a küzdelmeknek, a reményeknek, a vágyakozásoknak, a csalódásoknak hosszú-hosszú esztendeje. Itt állunk újra a te kegyelmedből és mélységes alázattal fordulunk Tehozzád, hogy hálát adjunk megtartatásunkért s azért a kimondhatatlan jóságodért, hogy a lefolyt 'esztendő alatt megőriztél bennünket. Mindenható Isten! Mik Volnánk mi a Te őrizeted nélkül, mik volnánk mi, ha Te nom vezetnél bennünket atyai kezeddel életünk útjain s ha Te nem nyújtanál vigasztalást azokért a csalódásokért, amelyekkel az emberi élet örökös reménykedése elválhatlanul össze van kötve s nem nyújtanál gyógyító írt azokra a sebekre, amelyeket az élet küzdelmeiben vettünk. Oh hála Neked nagy Istenünk, hogy sebeinket gyógyítgatod, hogy csalódásainkat vigasztalásod mennyei szózatával nem engeded lelkünk felett úrrá lenni s a reményt.) hogy a súlyos időkből is ki fogsz vezetni bennünket, állandóan élteted szivünkben. Kérünk Téged, mennyei édies Atyánk, tartsd és tápláld ezt a reményt bennünk, hogy minden mi cselekedeteinkben az a tudat vezessen bennünket, hogy bármily véges erővel munkálkodunk is a Te mennyei